Nyulásziné Straub Éva: Építészeti emlékek a Magyar Országos Levéltárban. A Magyar Országos Levéltár kiállítása a millecentenárium tiszteletére (Budapest, 1996)

III. Kastélyok, parkolók

A kismartoni Esterházy kastély homlokzati rajza - 1794-1800 között A XVII. század közepén a Versailles-i palota ihletése alapján átépített süttöi vadászkastély, amelyet az átépítés után Eszterházára kereszteltek, mintegy négy évtizedig volt a hercegi család társadalmi életének központja, ez időre háttérbe szorítva a kismartoni kastélyt. „Fényes" Miklós után Antal herceg ugyan még Eszterházán (ma Fertőd) maradt, de teljesen felszámolta a kulturális életet. Az őt, a hitbizományban követő II. Miklós korszerűtlennek tartotta az eszterházai kastélyt és hozzákezdett a kismartoni kastély átépítéséhez, egyúttal áthelyezte a család és az újraéledő „eszterházi vígságok" székhelyét a kismartoni kastélyba. A korszerűsítéshez készített Charles Moreau többféle átépítési tervet. A francia származású építész, aki a francia forradalom elől menekülve jött KözépEurópába, az akkor meghonosodó új stílus, a neoklasszicizmus építészeti képviselője volt. A bemutatott terv is az ő mérnöki munkája, de a rajzot Mathias Starnig készítette. A kastély utca felőli homlokzatát ábrázoló rajz az átépítés egyszerűbb változatát mutatja be. Az építkezés az 1810-es évek elején fejeződött be. Merete: 29 x 50 cm Jelzete: T 2 -No. 1386.