Domanovszky Sándor: József nádor iratai III. 1807-1809. (Budapest, 1935)
1807 okt.-dec.
Zuversicht hege, daß Euer Liebden gewiß die zweckmäßisgten Maßregeln ergreiffen werden, um die Landtagsangelegenheiten zu einen Meinen Erwartungen, der Ehre der Nation und dem Wohl des Staats entsprechenden Ausschlag zu lenken. Franz m. p. Ezt a rezolúciót nov. 24-ón expediálták s a nádor meghatalmazása alapján a dec. 5-i ülésben olvastatta föl (Diarium 1807., 733. 1.) a király november 10-ón kelt leiratát. (Acta 1807., 487—488. 1.) Ugyancsak nov. 23-án az államtanácsnál is megkezdték a nádor fölterjesztésének körözését, de arról csak Somogyi mondott véleményt, aki nagyon helyeselte a nádor bölcs intézkedéseit, hogy tanácskozásokat tartott a rendek lecsillapítására és hogy elhalasztotta a sóügyi legfelsőbb elhatározás publikálását; de azt, hogy ez utóbbi leiraton a legcsekélyebb változtatás is történjék, ő sem tanácsolta, mert ez a szöveg a király elnöklete alatt tartott konferencián határoztatott el, már a kancelláriával is közöltetett, s mert a puszta igazságnál egyebet nem tartalmaz. Elég enyhének is találta, minthogy a király benne megígérte II. Ulászló törvényének ós az 1791-i 20. törvénycikknek betartását. — A nádori fölterjesztés további körözése természetesen abbamaradt. 11. 1807 november 17., Buda. József nádor jelentése az országgyűlés tárgyalásairól november 13-ikától kezdve. Ered. tiszt. : N. titk. lt., Extraser. Diaet. 1807. 86. sz.; sk. fogaim.: u. ott, Extraser. Diaet. 1807. 82. sz. A nádor okt. 23-iki országgyűlési jelentése után Bécsbe utazott, a következő napokról tehát részben szóban számolt be, részben maga sem volt részletesen tájékozva. Bécsbe azért kellett mennie, hogy résztvegyen azokon a tanácskozásokon, amelyek az országgyűlés kérdéseivel, főleg a további tárgyalás és a sóár ügyével foglalkoztak. E közben kelt nov. 5-i véleménye (Iratok III. 8. sz.) a kancellária referátumáról is az országgyűlés folytatása tárgyában. A konferencia, amely e kérdésben összeült, nem az általa javasolt szellemben döntött. Határozatai alapján Ferenc király két leiratot intézett az országgyűléshez, az egyik nov. 10-én kelt és a rendek nov. 22-i föliratára ad választ. A király ebben biztosítja a rendeket, hogy a deputacionális elaborátumok fölvételét ö is óhajtja, minthogy azonban ezek tárgyalása hosszabb időt igényel és ő az adott körülmények közt nem tölthet hosszabb időt a rendek közt, a kényszerítő körülmények közt az országgyűlés befejezését óhajtja, úgy, hogy dec. 15-én maga rekeszthesse azt be. (Acta 1807., 421—422. 1.) A második a sóár emelése tárgyában kijelentette, hogy az a felségjogok közé tartozik, amelyekben semmiféle megszorítást sem tűr meg. (Acta 1807., 487—488. 1.) A nádor tehát nov. 12-én azzal a megbízással érkezett vissza Budára, hogy ezeket a leiratokat közölje az országgyűléssel. A nádor távollétében az országgyűlés a sérelmeket tárgyalta, amelyek során sok kényes kérdés merült föl, ami a bécsi kormánykörök ellenszenvét még inkább fölszította. Ilyen volt első sorban a magyar nyelv ügye, amelyet okt. 26-tól 31-ig tárgyalt az alsó tábla (Diarium