Domanovszky Sándor: József nádor iratai III. 1807-1809. (Budapest, 1935)

1807 okt.-dec.

tud —, hogy az országgyűlés hirtelen feloszlatására nem kerülne sor, lehetne megengedni a további tárgyalásokat azzal a feltétellel, hogy 1. az újoncokra ós a szubszidiumra vonatkozó cikkelyeket szentesítésre mindjárt felterjesztik ; 2. azzal a kikötéssel, hogy az országgyűlés ne essék az adózók terhére ; 3. hogy mindjárt költözzék Pozsonyba; 4. hogy a regnikoláris deputáció munkálatai közül először a király által már kijelölteket tárgyalják s utána a többit is, a király által megjelölendő sorrendben, végre 5. azzal a kikötéssel, hogy az országgyűlés 1808 Szent György napjánál tovább ne tartson. Pozsony mellett szól a hely közelsége ; a király jelenléte ott sarkalhatná őket, a nádor pedig a király elhatározásait hamarább tudhatná meg. Ezalatt a királynét is meg lehetne koronáztatni, csakhogy akkor esztergomi érseket és veszprémi püspököt kellene kinevezni. Ha a király az országgyűlés folytatása mellett dönt, a két törvénycikket mindjárt szentesíteni kellene, azután az országgyűlést elnapolni és hat hét múlva Pozsonyban újra megnyitni. Zichy Károly (nov. 7.) szerint szeptember 4-én a király nemcsak azért döntött az országgyűlés befejezése mellett, mert a már elintézett két cikkely szentesítése szükséges, mert nem volt remény, hogy az országgyűlés még valami érdemlegeset alkosson, mert az adózókra nagy teher, és mert az igazságszolgáltatás útját ismét meg akarták nyitni, hanem azért is, mert Európa ügyei úgy alakultak, hogy a rossz benyomást keltő országgyűlési tárgyalások befejezése kívánatossá vált. Tekintélyének veszélyeztetése nélkül semmiesetre sem engedheti tehát meg folytatását, mert hiszen akkor sem várhatni tőle semmi épületest. Ha a jövő országgyűlést jól akarják vezetni, ahhoz szükséges, hogy Európában általános nyugalom legyen, hogy a követeket jól megválogassák s a tárgyalást jól előkészítsék. Szeptember 4. óta a rendek semmivel sem haladtak előre. A téli idő beálltával megszakad a közlekedés Buda és Pest közt, amikor a diétát vagy föl kell oszlatni, vagy áthelyezni. Nem engedné meg a tárgyalások további folytatását nov. 30-nál, legkésőbb dec. 5-nél tovább. A királyi propozíciók el vannak intézve, elintézték azt is, amit a rendek mint kapcsolatos ügyet adtak elő, hasonlóképpen a kereskedelmi kérdéseket és a só ügyet, amelyeken változtatás már nem igen lehetséges, minthogy az ereszben tartott konferenciák már minden megadhatót megadtak. A sérelmekből is beérkezett két csoport, amelyek hamarosan el volnának intézhetők s a harmadik is csakhamar be fog érkezni. Ha a rendek belekezdenek a cikkelyek szövegezésébe, ez a kitűzött terminusig akadály nélkül lebonyolítható. A leiratban hangsúlyozni kívánja, hogy ez a király végső elhatározása, ami mellett ki lehetne jelenteni, hogy az uralkodó egy új országgyűlésen kívánja tárgyaltatni a regnikoláris deputáció munkálatait. A kancellária és Somogyi rezolúciótervezeteiből új szöveget szerkesztett. Bedekovich (nov. 7.) szerint a kérdés mérlegelése kizárólag a király joga. Az országgyűlés lassú menete nem felelhet meg az ő atyai gondoskodásának. A lassú tárgyalásoknak a rendek az okai s ezzel kárt okoznak az adózónak s az igazságszolgáltatásnak. Nem foglal határozottan állást a befejezés mellett, kiemeli a deputacionális munkálatok jelentőségót, különösen a belső rend s az adminisztráció javítása szempontjából, hangsúlyozza, hogy azoktól sok jó várható, hogy az országgyűlési tárgyalások rendjének szabályozása is szükséges volna, amit maguk a rendek is belátnak. Kifakad a mostani tárgyalások módja ellen, amely mellett a már letárgyalt két pontot újabb vita tárgyává tehették. Hangsúlyozza a téli időszak beálltával járó nehézségeket. Ő is csak Pozsonyban tartja lehetségesnek az országgyűlés folytatását, a feltételek közül azonban elhagyná az ötödiket s inkább azt óhajtaná kikötni, hogy az igazságszolgáltatás a tárgyalás alatt ne szüneteljen.