Domanovszky Sándor: József nádor iratai II. 1805-1807. (Budapest, 1929)

1806

A nádor július 31-iki és vele együtt augusztus 24-iki fölterjesztését véleményezésre először Ürményi József galíciai helytartónak, korábbi personalisnak adták ki. (Az összes votumokat 1. Prívatbibl. fasc. 40.) Ürményi véleménye 1806 augusztus 29-én kelt: Az alapelvek, amelyekből megítélésüknél kiindul: a) Magyarország alkotmányának is az a célja, mint minden jól berendezett államénak, a külső és belső biztonság, a rend és az erkölcsiség fenntartása. Ehhez mindenkinek meg kell tennie a tőle telhetőt alkotmányos módon és az alkotmányos szabadságok megsértése nélkül; — b) ha a külső biztonságról van szó, e kötelességeknek bizonyos (in einigen Verhältniß) viszonylatban kell lennie a többi az uralkodóház alatt álló országéval, da die Vereinigung dieser Staaten unter dem nämlichen Haupte gleichsam wie ein Unionsact zu betrachten ist, um die gemeinschaftliche äußere Sicherheit, wodurch einer jeden Provinz ihre eigene Constitution, Gerechtsame und ihr Eigenthumrecht befestigt wird, gegen alle feindliche Anfälle aufrecht zu erhalten; — c) ez a viszony fennállhat akkor is, ha a segédeszközöket az egyes országok különbözőkép, sajátosságaiknak megfelelőn adják ; — d) Dieses Verhältniß soll also auch voraussetzen eine gleiche Behandlung der Länder in Rücksicht auf ihren Wohlstand, Commerce, Einfluß und Ausfluß von Gelde — alle praejudicia und ungegründete Vorurtheile müssen demnach beseitiget, und es kann von einem zufälligen Zufluß vom Gelde keineswegs auf einen perpetuirlichen Zustand der Wohlhabenheit geschlossen werden ; — e) alkotmányos országban, mint Magyarország, e tárgyalás elől el kell hárítani minden kölcsönös bizalmatlanságot. Ezért fontos a vezető személyek kiválasztása, hogy minden elkerültessék, ami összeütközésre vezethetne. a) Szerette volna látni a nádor előterjesztését az ország hangulatáról; öt éve távol lévén, a pillanatnyit nem ismeri. Meg van győződve, hogy a fennálló financiális helyzetben mindenki belátja a nyomatékos segítség szükségét, amelytől a külső biztonság s az alkotmány fenntartása is függ. Nem hiszi, hogy az emberek chimaerikus ideákkal tévútra vezettetnék magukat. A financiális baj ugyanolyan csapás, mint a háború, a papírpénzt tehát csökkenteni kell. b) Egyetért az inszurrekció szabályozását illetőleg a nádorral. A szabályozás alapelveire közölje a király a nádorral s az ügy előadására felhasználandó egyénnel a szem előtt tartandó irányelveket. Reméli, hogy nem akarja a fölkelést a haditanács alá rendelni. Felhívja a figyelmet, hogy 1796-ban Nádasdy gr. és, azt hiszi, Splényi Gábor br. generálisok adtak be ilyen szabályozási terveket, amelyek talán megtalálhatók. c) 1741: 63. tc.-ben a kiegészítés kötelezettségét a rendek nem vették át. Kétségtelen, hogy Ausztriával szemben is ezt teljesíteni kell. A sorozástól már nem lehet eltérni. A kapitulációt sem a katonaság (mert gyakorlott katonát veszt), sem a földesúr (mert a visszatérők nyugtalanságra hajlandók) nem szereti, de a sorozás és a kapituláció ist in der Menschlichkeit gegründet. Rámutat az erőszakos sorozás igazságtalanságaira és hátrányaira a katonaságra nézve. A kapituláció visszásságait megfelelő rendszabályokkal elsimíthatóknak tartja. Azt ajánlja, tegyen a király ( általánosságban javaslatot a kiegészítésre s a nemzet hangulatának és Őfelsége előnyeinek megfelelően oldják meg a kérdést. d) Egyetért a nádorral abban, hogy egy más országban sincs a paraszt átlagban olyan teherrel sújtva, mint Magyarországon. A fennálló drágaság mellett ugyan Dél-Magyarország jó módban van, de ez nem mondható a dunai részekről. e) Véleménye szerint elő kell venni a deputációk elaborátumait különösen az adó- és a katonaügyit, da von selben die innere Sicherheit, die gute Justizpflege und der Wohlstand des Landes abhängt. Különösen az általa említett kettőnek tárgyalását tartja fontosnak, hogy az e téren uralkodó sok baj megszüntettessék; akkor a Militairdotationsfond föl-