Domanovszky Sándor: József nádor iratai II. 1805-1807. (Budapest, 1929)

1806

püspök és az újvidéki és körösi vicariusok tisztességes dotálására. Minthogy a munkácsi püspök még él s az egyházmegye csonkítása csak az ő beleegyezésével történhetnék, azt ajánlja, ne zaklassák őt 80 éves korában ezekkel a kérdésekkel. Chotek, Zimendorf és Lorenz államtanácsosok csatlakoztak Somogyi véleményéhez. Majláth János azonban (máj. 9.) más véleményt fejtett ki. Rámutatott, hogy Bacsinszky András munkácsi püspök 1804 febr. 28-kán RafFarich Joachim álnév alatt kelt jelentésében maga is elismerte, hogy a munkácsi egyházmegye túlságosan nagy. Ez a jelentés csatolva van a kancellária 1849/1805. sz. a. fölterjesztéséhez. A kettéosztásról 3354/1804. sz. alatt a kancellária is nyilatkozott. Ellene volt Szatmár és Szabolcs elszakításának, mert a munkácsi püspökök mindig védték vallásukat, de az elszakított és Erdélyhez vagy Nagyváradhoz kapcsolt területek lakossága az uniótól elszakadt. Ezeknek a zavaroknak ugyan véget vetettek a nagyváradi püspökség felállításával, de mégis veszedelmesnek tartaná, uniált községeket elszakítani egy oly-.in egyházmegyétől, amelynek nincsenek nem uniált községei. Szabolcsban és a hajdú községekben különben is csak rutén nyelven beszélnek a hívek, akiket nem kellene oláhokhoz átcsatolni. Drabant Ignác nagyváradi püspök véleménye is az, hogy Szatmár és Máramaros megyék oláh lakosaiból új egyházmegyét kellene alakítani, ámbár elismerte, hogy Szatmár átcsatolásának Nagyváradhoz is volnának előnyei. Szabolcs átcsatolásáról már a nyelvi okok miatt sem lehet szó. Át lehetne azonban csatolni Szatmárt és Máramaros egy részét, de ez is meggondolandó mert 1. ott nem uniáltak is vannak, és 2. mert ez az egyházmegye nagyon messzire terjedne ki (Máramaros, Szatmár, Bihar, Békés, Csanád és Arad megyére és a Bánságra), amiért ennek a tervnek sem igen híve. Ellenben kettéváiasztandónak tartaná a munkácsi püspökséget Ungvár és Eperjes székhelyekkel. A körösi püspökség eredetileg swidnitzi

1 volt. Zavarok késztették a püspököt, hogy Kőrösre tegye át székhelyét. Mai állapotukban Mária Terézia rendezte az ügyeket, a kalocsai egyházmegye uniáltjait is a körösi püspökség alá rendelvén. Ez a legkisebb egyházmegye, de lakosai illyrek, mig a nagyváradiéi oláhok. A nagy távolság és a nyelvi különbségek miatt sem ajánlhatná tehát ennek az egyházmegyének más egyházmegyéhez csatolását. A dotálás kérdését is érintvén, végeredményben a nádor javaslatához csatlakozik azzal a különbseggel, hogy a körösi egyházmegyét fenn kívánná tartani. Ferenc király Majláth véleménye alapján döntötte el a kérdést és utasította a kancelláriát, hogy tegyen .előterjesztést a munkácsi püspökség megosztására, míg a körösi továbbra is fenntartandó. (St. R. 1330/1806.) A nádor fölterjesztésére ez a legfelsőbb elhatározás vezettetett: Dient zur Nachricht und erhielt die hungarische Kanzlei den Befehl auf den Erledigungsfall des Munkátser Bistums wegen Trennung desselben Vortrag zu erstatten; das Kreutzer BiBthum jedoch wird auch in der Zukunft aufrecht zu erhalten sein. Pranz m. p. 1 Swidnitz a mai Kőrös közelében.