Domanovszky Sándor: József nádor iratai I. 1792-1804. (Budapest, 1925)

1795.

alleruntertänigste Meinung, begnehmigen werden. leb sehe auch keine andere Art vor mir, die Sittenverderbuhg der Jugend zu verhindern, als die Universität nach Gran zu übersetzen, wo die Moralität viel besser, als in Pest ist. Die Auslagen werden zwar bei dieser Gelegenheit groß sein, ieh hoffe aber, der Primas wird sich bereden lassen, zum Teil dazu beizutragen, da er auch vielen Nutzen davon hat. Ich ersterbe übrigens in tiefster Ehrfurcht von Eurer Maj. Ofen, den 31ten 8ber 1795. der alleruntertänigste Diener Joseph Loc. Amikor az egyetem 1784-ben Budáról Pestre áthelyeztetett, Pozsony és Nagyszombat is versengtek Pesttel, hogy az egyetemet maguknak szerezhessék meg.

1 II. József kormányrendszerének Összeomlásával azután új alkalom kínálkozott, hogy az ország más városai is igényt emeljenek az egyetemnek az ő falaik közt való elhelyezésére. A közönség konzervatívabb rétegeiben az a nézet kerekedett fölül, hogy egy kisebb, a kereskedelem s a nagyvárosi élet zajától ment városban a tanulmány és az ifjúság erkölcsi nevelésének érdekei is jobban volnának megóva. Ezt hangoztatták különösen a püspökök. E mozgolódásra három város is magának kérte az egyetemet: Esztergom, Vác és Nagyszombat. Minthogy azonban az 1790/91. országgyűlés a kiküldött országos választmányra bízta a tanügyek reformjának előkészítését, az áthelyezés ügyében nem történt döntés.

2 Ezek közt a körülmények közt a közvélemény az egyetem elhelyezését nem tekintette véglegesnek s a Franciaországból a forradalomról érkező hírek hatása alatt mindinkább erősödött az a nézet, hogy az ifjúság erkölcsi nevelése érdekében az áthelyezés szükséges, amit az érdekelt városok siettek a maguk javára fordítani. A közönségnek az a része viszont, amely a felvilágosult eszmék hatása alatt állott, egyedül Pesten látta azt a kulturális keretet, amely az egyetem elhelyezésére alkalmas. Mikor 1792-ben, Ferenc király megkoronázására Budán az országgyűlés összeült, a rendek már szerették volna az országos választmány tanulmányi reformjait tárgyalni. Minthogy akkor az országos kormányszékek Pestre áthelyezését tervezték, ez az egyetem elhelyezésének gondolatát még erősítette. Az országos választmány tehát 9 szóval 7 ellen Vác mellett; a kancellária viszont Esztergom mellett foglalt állást. A király is az elhelyezés mellett döntött tehát, de felségjogánál fogva az intézkedést magának tartva fenn, javaslatokat kért az áthelyezés költségeiről és a szükséges építkezésekről.

3 1794-ben azután a megyék közt is ^mozgalom indult meg, hogy az áthelyezés szunnyadó ügyét megsürgessék. Átírtak egymáshoz e tárgyban és föliratokkal fordultak a királyhoz és a helytartóhoz. Az áthelyezést kérő megyei feliratok általában nagyon sötét színekben festik az ifjúság erkölcsi viszonyait és erélyesen sürgetik az oktatásügy alapos reformját. Jellemzésül álljanak itt a pozsonymegyei fölírat bevezető szavai: „Inter reliqua, quae rempublicam christianam cingunt, pericula, non postremum illud esse statiumus: quod e corona inventutis his annis educatae, magis putrida, quam solida fulcra parari videamus." Az ifjúságról 1 V. ö. Panier Tivadar: A budapesti m. ldr. tud.-egyetem története. Budapest, 1880. 194—199. 1. 2 U. o. 205—207. 1. 3 U. o. 301—311. 1.