Domanovszky Sándor: József nádor iratai I. 1792-1804. (Budapest, 1925)

1803.

Euere Majestät Fiume Hungarn abnehmen würde, sieh durch diese dilatorische Entscheidung nur mehr bestärken und alle Fortschritte dieser Stadt hemmen könnte. Wien, den 4ten December 1803. Joseph Pal., m. p. A nádor fölterjesztése már 1804 jan. 14-én az államtanácshoz került, ahol azonban csak 1807 májusában, tehát az országgyűlés alkalmából került körözésre. (St. R. 4364/1803.) Somogyi (máj. 21.) kijelentette, hogy a nádor olyan világosan fejtette ki a kérdést, hogy minden ismétlés fölösleges. Azt mondják, hogy Magyarország a maga jogait a városhoz nem fejtette ki eléggé, de Krajna még kevésbé fejtette ki. Fiume sohse volt egyesítve Krajnával, a Pragmatica Sanctio is „selbstständiger Körper"-nek nevezi, hódolata is külön történt. A kérdést Mária Terézia eldöntötte, amikor ünnepélyes diplomával Magyarországhoz csatolta a várost. Kérdés, hogy ez a törvénybe becikkelyezhető-e ? Mária Terézia ezt nem tehette, mert nem volt római császár és így nem dönthette el vájjon a város nem birodalmi hűbér-e ? A birodalom új alkotmányával azonban ez a nehézség meg van oldva. Mi állana tehát még útjában a rendek kívánságának ? Azt alig merte valaki is állítani, hogy a fiumei gubernium fönállása ártott volna a monarchiának, ellenkezőleg az átcsatolás az egész magyar tengerpartot föllendítette, anélkül, hogy Krajnának vagy Triestnek ártott volna. Ha pedig eddig 30 éven át nem ártott, mért ártana a jövőben ? Az udvari bizottság sem akar változtatni a fönnálló helyzeten.. A király előtt a magyar királyok diplomái bizonyára szentek és megváltoztathatlanok. Ha a király Fiume bekebelezésének becikkelyezését megtagadná, a rendek kérni fogják a gubemium áthelyezését Buccariba vagy Porto Réba, amit majd aligha lehet megtagadni, ami azonban megakasztaná Fiume fölvirágzását. Bedekovich szerint Krajna nem bizonyította jogait. Okmányokban gyakran történt utalás a jótéteményre, amely Fiume átkapcsolásával Magyarországot érte. Nem látja be, hogy 30 évi birtoklás után a törvényes becikkelyezés mért nem történhetnék meg. Schittlersberg szerint a felek közül egyik sem bizonyította be diplomáciailag jogait, a kérdés tehát csak a haszon alapján dönthető el. A bekebelezés Krajnának nem árt, Magyarországnak azonban használ. Vámszempontból esetleg lehet kár. mert Magyarországon az uralkodó nem rendelkezik föltétlenül a harmincadüggyel, de ez a kis veszteség nem jöhet számba ott, ahol a birodalom java jön szóba. Különben az adott szót is meg kell tartani. Majláth szerint Fiume fekvés tekintetében úgyszólva egy a horvát Tersatoval, az áruszállítás is mindenütt horvát, illetve magyar területen történik, amin Krajna nem változtathat. Ha Fiumét Magyarországtól elvennék, ez pótolhatatlan kárt jelentene, mert a magyarok a szomszédos helyeket karolnák föl és Krajna nem kárpótolhatná Fiumét a kivitelért. Fiume kikötője tulajdonkép a Fiumara torkolata, amely azonban határfolyó s így a városnak Magyarországtól való elszakítása esetén két közigazgatás alá kerülne. A fiumeiek földjei is javarészt buccarii területen vannak. Mindez tehát azt kívánja, hogy Fiume Magyarországgal egyesítve maradjon. Mária Terézia elhatározása előtt H. József személyesen leutazott a tengerpartra és az ő tapasztalatai érlelték meg ezt az intézkedést. 30 éven át ez a helyzet kárt nem okozott, nem tudja tehát belátni, miért okozna ezután ? Azt sem érti, mi baj származhatnék a vámügyekből, mikor Buccarinak és Porto Rénak is megvannak ugyanazon előnyei és korlátozásai ? Egyedül a királytól függ, hogy Fiume ós a magyar kereskedelem, valamint a monarchia érdekei alapján eldöntse, hogy a privilégium becikkelyeztessék-e ? Csatlakozik az előző vótumhoz.