Domanovszky Sándor: József nádor iratai I. 1792-1804. (Budapest, 1925)

1795.

8. 1795 oki 7. Buda. József főherceg fölterjesztése a pesti egyetem gyanús tanárainak és más gyanús tanférfiaknák ügyében. Ered. sk. tiszt.: Nádori titk. It. Acta ad polit. A. 1795. No. 44. — Fogalmazványa a jogügyek igazgatójának írása a főherceg sk. változtatásaival: ugyanott. No. 27. A Martinovics-pörben tett vallomások alapján fölforgató törekvések vádjával illették Kreil Antal,

1 Koppi Károly,

2 Barics Béla,

3 Schedius Lajos* és Halizky András

6 pesti egyetemi tanárokat, Török Lajos gróf kassai kerületi főigazgatót,

6 Tichy István

7 kassai, Szaller György pozsonyi tanárt és Pillér Celestint, a kőszegi piarista-gimnázium igazgatóját. A vádak nagyrészt a kivégzett Martinovics, Szentmarj ay, Sigray, főkép azonban Szolarcsik vallomásain alapultak, s minthogy kevés pozitívumot szolgáltattak, komolyan meg kellett fontolni, hogy milyen lépéseket foganatosítsanak velők szemben. A főherceg e tárgyban már 1795 aug. 29-én fölterjesztette Végh Péter országbíró véleményét a jogügyi igazgató előterjesztéséről. A kérdés tárgyalásában rajtok kívül akkor még Almássy Pál, a hétszemélyes tábla ülnöke, Berzeviczy András alnádor és Majláth György nádori ítólőmester is résztvettek. Bizonyítékok híján és mert a vádak nem voltak kellőkép megalapozva, pörbevonásukat nem javasolták. Németh János jogügyi igazgató mégis elbocsátásukat hozta javaslatba. E részben az országbíró a jogügyi igazgatótól behatóbb jelentést kért és azt tanácsolta, hogy az elhunyt nádor írásai közt is keressenek ellenök bizonyítékokat. így került az ügy az államtanács elé (St. R. 3086/1795.), ahol Jbdenczy, a kir. jogügyi igazgató véleményéhez csatlakozva, Kreil, Koppi, Barics, Halizky, Tichy, Schedius, Pillér, Török és Szaller elbocsátását és Pászthory fiumei kormányzó megintését hozta javaslatba. Az állami alkalmazottak elbocsátását illetőleg azonban az államtanács többi tagjai másként gondolkoztak. Eger államtanácsos votumában így nyilatkozott: „Den 2ten September 1795. Ich bin weit entfernt den Satz anzufechten, als könten Monarchen nicht eben so gut, wie andere Privat1 A bajor születésű Kreil Antal 1785-ben neveztetett ki a bölcsészet tanszókére, 1790-ben pantheista tanok vádjával illetve vizsgálat indíttatott ellene, de II. Lipót a javasolt büntetést elengedte. 1795-ben a Delling kartársa ellen indított vizsgálatban ezt és Kant tanait védelmébe vette. Fó' munkái: Handbueh der Logik. Wien 1789. és Vindiciae systematis Kantiani. Viennae 1801. Meghalt 1833-ban. 1 Koppi Károly (1744—1801) kegyesrendi áldozópap, kolozavári történettanárból neveztetett ki 1784-ben Katona István helyébe az egyetemes történet tanárává. Nevezetesebb munkája: Jus electionis, quondam ab Hungaris exercitum, Viennae 1790. s Barics Béla előbb zágrábi, majd győri tanár 1777-ben neveztetett ki az egyetem közjogi és statisztikai tanárává; 1803-ban vonult nyugalomba. 4 Schedius Lajos (1768—1847) 1792-ben neveztetett ki az esztétika tanárává. 8 Halizky András (1753—1830) a budai főgymnázium tanárából neveztetett ki 1792-ben a klasszika filológia tanszékére. 6 Török Lajos gróf (1748—1810), aki 1786-tól 1796-ig állott a kassai tankerület élén. Több orvosi jellegű munkát írt. Legnevezetesebb műve: Etwas von der guten Erziehung der Kinder. Pressburg. 1789. 7 Tichy István. Főmunkája a névtelenül kiadott Pliilosophische Bemerkungen über das Studienwesen in Űngarn. Pest, Ofen u. Kaschau. 1792., amelyben a sajtószabadságért is síkraszállt.