Domanovszky Sándor: József nádor iratai I. 1792-1804. (Budapest, 1925)

1801.

behielte, welcher alle wichtigere Auslagen vor Anweisung der nötigen Gelder vorgestellet und darüber die weitere Weisung erwartet, jährlich der Activ- und Passivstand des Universitaetsfonds nebst denen monatlichen Oassaständen eingeschickt werden müssten, sehr vereinfachet, die Geschäfte vermindert, und da' es zu vermuten ist, daß der Praeses und Vicepraeses der Universitaet selbst in oeconomischen Fache verständige Männer seien, so würde auch der Fond besser administrirt werden. Sollte dieser Antrag Euer Majestät in thesi gefallen, so glaube ich, daß Deroselben mittelst der hungarischen Kanzlei der königlichen Statthaltern anbefehlen sollten einen Vorschlag, ob und auf was Art die Verwaltung des Universitaetsfonds dem Praesidio der Universitaet übergeben werden könnte, Euer Majestät einzureichen, wo alsdann dieselbe bestimmen könnten, ob dieser Antrag ihre Genehmigung verdiene, oder aber es bei der bißherigen Vorsicht zu verbleiben habe. Wienn den 21-ten 9ber 1801. Joseph Pal., m. p. A nádor véleménye az államtanácsban Izdenczy és Lorenz elé került (dec. 2.). Izdenczy pontonként foglalkozott a nádor véleményével, helyeselve az ő megjegyzéseit és javaslatait. Megegyezett vele az egyetem áthelyezése tárgyában is. Hivatkozott rá, hogy a boldogult prímás is azon fáradozott, hogy az egyetemet Esztergomba vigye át „er erhielt auch hie und da, besonders aber bei der hungarischen Hofkanzlei nachdrückliche Unterstützung, doch fand alldieses bei Euer Matt, keinen Eingang und die diesfalligen Kanzleivorträge wurden auf höchsten Befehl in höchstdero geheimen Kabinet bis jetzt unerledigt aufbewahret." — Rezoluciótervében csak a pozsonyi akadémia és a kassai jogi fakultás ellen emelt kifogást, ezek helyett Nagyszombatban bölcsészeti kart javasolva. Lorenz tüzetesebben foglalkozott az üggyel. Véleményében 1. az alsófokú oktatást vette védelmébe. Ha már a nemzeti iskolákat nem is szaporítják és a szülőket nem kényszerítik gyermekeik taníttatására, mégis szükségesnek tartja a közember írás-olvasás tudásának előmozdítását, hogy az altiszti állások az ezredeknél és az alacsonyabb hatósági helyek a falvakban írni és olvasni tudókkal töltessenek be, különben az altiszteket ismét külföldiek közül kellene szerezni, akiknek hűségét sohasem lehet kellőkép megvizsgálni, bennök sohasem lehet úgy megbízni, mint a hazaiakban. Azokat pedig, akiknek nem volt kedvök vagy alkalmuk, hogy írni és olvasni megtanuljanak, alapos gyakorlati vallásoktatásban kell részesíteni, hogy az Isten és a legfőbb állami kormányzat iránti kötelességeik dolgában megerősíttessenek. — 2. A tudományok és az erkölcsök virágzására sokkal fontosabb az ügyes és megbízható emberek megválogatása, mint a tankönyvek kérdése, amelyre eddig tévesen olyan nagy gondot fordítottak. — 3. Helyesli olyan országban, ahol a nemesnek és a polgárnak a latin nyelvet gyakorlatban kell elsajátítania, hogy a latin nyelv elemeit tanító utolsó osztályt az elemi oktatástól elválasszák és a gramatikai iskolához csatolják. — 4. Sohasem tiltaná el a kiváló és jó tehetségeket, ha tehetségükkel szorgalom és jó erkölcs párosul, a felsőbb tanulmányoktól. — 5. Nem mondaná ki ridegen, hogy paraszt vagy kézművesíiút, ha nem tiszta egyes bizonyítványa, ne lehessen a latin iskolába bocsátani. A tanuló egy-egy tárgyban lehet gyöngébb, esetleg nincs szerencséje, avagy szenvedhet a tanító ridegségétől. Ily eljárással a papi pályára igyekvők számát is apasztanák, ahol