Domanovszky Sándor: József nádor iratai I. 1792-1804. (Budapest, 1925)

1801.

hallott magasságra hágtak; a szabad kivitellel pedig magában az országban állana elő hiány. Egyéb cikkeknél figyelemmel kell lenni az örökös tartományok érdekeire is. Különben az osztrák örökös tartományok iparának is érdekében állana, főkép olyan terményeknél, melyek az osztrák tartományokban nem termeltetnek kellő mennyiségben, hogy kiviteli illetékük leszállíttassék. Áll ez különösen a selyemre, amelyért nagy összegeket visznek a külföldre. A magyar'ezredek állandó kiegészítése föltétlenül szükséges. Ez annál kevésbé kelthet megütközést, „als dessen gesetzliche Verbindlichkeit nicht mifilaut werden kann und der E. H. Palatínus Liebden an der Berichtigung dieses Gegenstandes keineswegs zweifeln." Minthogy a császár egy 4-ik tüzérezred fölállítását határozta el, ennek kiegészítését Magyarországtól kérhetné. Az inszurrekció szabályozását még nem kellene szóba hozni; fönntartja magának, hogy erről a tárgyról előterjesztést tegyen. A 2,000.000 frtnyi kontribució, az önkéntes adományok s a Kollowrat által említett bánsági hozzájárulás kérdéseiben a nádor ügyes beállításán fog megfordulni, hogy a nemzetet ezek megadására rávegye. Minthogy az uralkodó egyéb tartományaiban is szándékozik terményeket kérni, ezt Magyarországon is meg kellene tenni, amely pénzben szegény, de gabonában bővelkedik. Ami fölösleg e téren mutatkoznék, az itáliai sereg élelmezésére volna fordítható. A deputációk elaborátumainak tárgyalása nagyon hasznára válnék az országnak, különösen a kontribuciót, az úrbért és az igazságszolgáltatást illetők; ezeket tehát az országgyűlés előtt meg kellene vizsgálni. Szept. 27-én még Trautmannsdoif herceg

1 állam- és konferenciaminiszter adta le vótumát. Szerinte Magyarország a monarchián segíthet s minthogy ennek módja az országgyűléstől függ, azt elő kell készíteni. Amit a nádor fölterjesztésében az egyes néposztályokról mond, többé kevésbé a monarchia összes országaira áll s az orvoslás javasolt eszközei mindenütt kívánatosak volnának. Mindenütt rosszak az iskolák, romlott a lelkészség és a jövő nemzedék Voltaire, Rousseau, Abbe Raynal hatása alatt áll. A téves eszmék veszedelmesen gondolkodó embereket teremtenek, a papság fogy, szaporodnak az ügyvédek. Jó hivatalnokok már nem akadályozhatják meg, amit rossz tanítók és kétértelműén gondolkodó papság elrontottak. Az orvoslást az elemi iskolán kell kezdeni és úgy haladni föl az egyetemig és a szemináriumokig. Örül, hogy a rendek ezt a kérdést kéréseik közé fölvették, helyesli a nádor javaslatait, osztja Türkheim aggodalmát, vájjon a protestáns egyetem épen Magyarországon állítandó-e föl, különben általában Kollowrat véleményéhez csatlakozik, különösen Dalmáciát illetőleg. Mindez előterjesztéseket s a rájuk vonatkozó véleményeket 1801 dec. 1-én konferenciában tárgyalták, a nádor jún. 19-iki fölterjesztésével egyetemben. A konferencián jelen voltak: Ferenc császár, a nádor, Károly főherceg és Kollowrat mint állam- és konferenciaminiszterek, Colloredo gróf konferencia- és kabinetminiszter, Pálffy gróf magyar kancellár, Trautmannsdorf gróf állam- és konferenciaminiszter, Cobenzí gróf udvari és állami vicekancellár, Nagy personalis, Fechtig és Somogyi államtanácsosok. Az első kérdés amelyet tárgyaltak, az volt: hol és mikor legyen az országgyűlés. Károly főherceg március vagy április mellett érvelt, de 1802 május elejében állapodtak meg. A helyet illetőleg Pozsony mellett döntöttek. A tanácskozás második része foglalkozott az országgyűlés tárgyaival. Minthogy ez a jún. 19-iki fölterjesztéshez tartozik, az erre vonatkozó pontokat a rezolucióval együtt ott közlöm. V. ö. I. 152. sz. 1 Trautmannsdorf-Weinsberg Ferdinánd herceg.