Domanovszky Sándor: József nádor iratai I. 1792-1804. (Budapest, 1925)

1801.

ben is nőtt és sok új területet vettek művelés alá. A rendek önkéntes adományt is ajánlhatnának föl: legalább 10 évre évi IVa millió forintot. Nem lehet kételkedni benne, hogy amikor a háború után az uralkodó többi országait is mindenféle új teherrel sújtják, Magyarország, addig is, míg a financiák nem javulnak, valamivel hozzá ne járuljon e terhekhez. Ha a házi pénztárakat rendezik, az adót könnyen fogják fizethetni. Figyelmeztet még arra, hogy amikor 1778/9-ben a Bánságot visszacsatolták, a hatóságok közös tárgyalásai során a magyar kancellária részéről Mczky azt kívánta, hogy a házi adót ott, minthogy a paraszt még gyönge, egyelőre a kamara vállalja magára. A kamara e címen évi 83.000 frtot fizetett a bánsági megyéknek. Azóta ott a viszonyok nagyon megváltoztak az adózók javára, de nem tud róla, hogy a kamara e terhe, melyet most már az adózókra kellene áthárítani, megszűnt volna. Szept. 25-én Colloredo gróf kabinetminiszter még újabb mellékleteket fűzött az ügyhöz, amelyet konferencia elé óhajtottak vinni, köztük Károly főhercegnek, mint a haditanács elnökének véleményét. Károly főherceg egyetértett a nádorral abban, hogy 1802 márciusára Pozsonyba országgyűlés bívassék egybe. Az előkészületeket illetőleg — ha a királynak nincs más szándéka — azt hiszi, hogy a "prímási szék betöltése még függőben maradhatna, hogy a jövedelem a kincstár javára essék. A prímás hiányát a székért küzdő püspökök vetélkedése úgyis pótolja. Magyarországon a püspökök tekintélye olyan nagy, méltóságuk olyan fontos, hogy csak a legméltóbb, legtehetségesebb, de egyszersmind még tetterős lelkipásztorokat kellene püspökökké kinevezni. Lelkükre kell azután kötni a szemináriumokat, az ottani jó nevelés érdekében azonban az udvari tanulmányi bizottság is megkérdezendő. Ha a papság teljesíti föladatát, ezzel meg fogja szerezni azt a tekintélyt, amelyet hatalmi szóval megadni nem lehet. A korai fogadalom azonban meggondolatlan ifjakat vezethet a monostorokba, akikből az elégedetlenség később kicsapongó szerzeteseket formál; ez meg sem az egyháznak, sem az államnak nem tesz szolgálatot. Ezért ellene van annak, hogy a 24-ik életév betöltése előtt lehessen a fogadalmat letenni. Az ügyvédek és orvosok számának apasztása, ha túlságosan sokan vannak, kívánatos, de ennek a vizsgálatok szigorításával kellene történni, hogy ne az alkalmasakat riasszák el, hanem a kevésbé tehetségesek selejteztessenek ki. A misszionáriusok alkalmazását lehetőleg korlátozandónak tartja, mert a rövid és megszakított vallásoktatás miatt ez az eszköz nem célravezető. A piaristákról való állami gondoskodást, dúsabb dotálásukat, minthogy egészen az államnak szentelik magukat, helyesli, a többi szerzetesrendeknek is megadná ezt a jogot, hogy jelöltjeiket maguk taníthassák, de azzal a korlátozással, hogy elő kell írni részükre a tantervet és a tankönyveket, és hogy jelöltjeiket nyilvános (állami) intézet vizsgálatának kell alávetni. A két millió protestáns részére a külön egyetemet úgy politikai, mint nemzetgazdasági szempontból helyesnek tartja. Ezzel a pénz benn marad az országban és elesik a gond, hogy veszélyes elveket boznak baza magukkal. „Die Aufklärung des Verstandes hat vielfältige Stufen und die subtilem Lehrbegriffe einer höhern Philosophie erfordern einen zweckmäßig ausgebildeten Verstand, um gehörig gefasst und eingenommen zu werden. Die beste Frucht kommt nicht in jedem Erdreiche fort und der Ackersmann würde seinen Vorteil schlecht dabei finden, wenn er in ein nicht kultivirtes und ungedüngertes Grundstück Waizen oder Spelz aussäen wollte. Die Prinzipien der höhern Weltweisheit, welche besonders auf den auswärtigen protestantischen Universitäten mit allen erdenklichen Subtilitäten gelehrt werden, können demnach leicht für den jungen Mann, der zu Hause nicht die hiezu erforderliche Vorbereitung genossen hat und aus oeconomischen Rücksichten nicht lange genug auf der Universität verbleibt, um die Grund-