Domanovszky Sándor: József nádor iratai I. 1792-1804. (Budapest, 1925)

YII ként egészen visszaszorították a fontos politikai és közigazgatási ügyek. Az anyag megválasztásakor iparkodtam ezt a fejlődési folyamatot is a közölt írásokban lehetőleg visszatül^öztetni. A kormányzat különböző ágaiból származó, nagyon különböző jellegű iratok közlésével természetesen a kép, melyet nyújtanak, nem lesz kerekded; ezt a hiányt a bevezető életrajzi kötet lesz hivatva pótolni. A közölt darabokhoz fűzött magyarázatok jellege és különösen terjedelme is nagyon különböző. E részben, főként eleinte, amikor még korábbi időből átszármazott ügyekről volt szó, kellett némely darabokhoz részletesebb magyarázatokat fűznöm. Viszont szinte fölösleges volt a bővebb magyarázat az olyan ügyeknél, amelyekre vonatkozóan az írások egymáshoz kapesolódó egész sora került közlésre, ahol tehát úgy szólva csak a megelőzőkre kellett utalni, avagy a jelentéktelenebb mozzanatokat magyarázatként közölni. Egyes kérdéseknél azonban azok előzményeinek összegezése ós az udvar, avagy a nemzet véleményének ismertetése is szükségesnek látszott, a nádor álláspontjának kellő méltatása kedvéért. A közlésben is az említett szabályzathoz ragaszkodtam. Kiváló szereplők, különösen a nádor és a király sajátkezű írásainál betűhíven közöltem a szöveget, még kiszakított idézetek eseteiben is, másoknál csak teljes szövegű közléseknél. Hivatalos fölterjesztéseknél, leiratoknál, legfelsőbb elhatározásoknál stb. azonban a tisztázatot kellett eredetinek vennem, még az esetben is, ha mellette a sajátkezű fogalmazvány is rendelkezésemre állott, ezeknél tehát az elfogadott, szokásos átírási, illetve egyszerűsítési szabályokat alkalmaztam. A közölt anyag főképen három levéltárból került ki: a főhercegi család alcsúti családi levéltárából, a budapesti Országos Levéltárból, annak különösen nádori titkos levéltári anyagából, és a bécsi állami levéltárból. Mély hódolattal kell köszönetet mondanom elsősorban József főherceg 0 Fenségének azért a készséges jóakaratért, amellyel családi levéltárának anyagát előttem megnyitni és kutatásaimat ott mindenkor támogatni kegyes volt. Ki kell azonkívül fejeznem hálás köszönetemet dr. Csánki Dezső állam; titkár úrnak, mint az Országos Levéltár főigazgatójának és báró Mitis Oszkár úrnak, a bécsi állami levéltár igazgatójának, szíves támogatásukért, mellyel munkámat előmozdítani szívesek voltak. Az anyaggyűjtés nagy munkája azonban egyáltalán nem történhetett volna meg azokban az arányokban, amelyekben folyt,