Domanovszky Sándor: József nádor élete I. második rész (1944)
Az 1807. évi országgyűlés
tudatos cselekvésének volt köszönhető. Az ő vezetésükkel még a nyilvános ülés előtt a kerületi ülésekben megtörtént az eszmék tisztázása. Leurs fején találta a szöget, amikor azt jelentette, hogy az országgyűlést a tehetséges alispánok vezetik. Amióta a szabadkőművesség elvesztette jelentőségét, néhány korábbi vezérférfiú is alispáni állásba került, A legkiemelkedőbb vezetőjük kétségtelenül Vay József volt. II. Lipót nagytehetségű, de kétszínű, elkeseredett, gonosz férfiúnak jellemezte, aki az Orczyakkal résztvett a berlini komplottban és a protestáns megyék bandériumaival, a jászokkal és a hajdúkkal ki akarta vívni az ország függetlenségét. 57 Fejlődésére kitűnő hatással volt két hasonlóképen tehetséges testvére: István, a református nevelésügy nagy vezetője, és különösen Miklós generális, aki kiváló műszaki képzettségével sok gyakorlati újításnak és tervnek volt tevékeny, élénk kezdeményezője. Az 1790/91. évi országgyűlésnek ő volt a legjelentékenyebb vezérszónoka. Ezért gyűlölték őt a bécsi kormányférfiak. Izdenczy a református párt fejének nevezte. Utóbb az udvar besúgói azt állították, hogy ő a nádor legveszedelmesebb tanácsadója, Mednyánszky báró és akik az ő nyomain jártak, „Palatinalrat"-nak csúfolták. 1790-i szereplésével szemben a későbbi országgyűléseken már erősen lehiggadt, inkább szervezője a nagy harcoknak, aki az előkészítésben működik, ha kell, közvetít, ha kell, döntő szavával siet egy-egy gondolat segítségére, de óv a szertelenségektől s a nádornak is szívesen áll rendelkezésére információival. Ebben az időben már ritkán ragadja el vérmérséklete, de lankadatlan kitartással, jól megfontolt terv szerint dolgozik a nemzeti ügy előmozdításán. Mellette Lónyay Gábor zempléni, Péchy János sárosi, Péchy Imre bihari, Lánczy József tornai, Balogh János komáromi, Prileszky Károly trencséni, Halácsy László honti és Nómethszeghy István mosoni első alispánok és néhány táblabíró: Perényi Zsigmond, Máriássy István, Halasy Márton, Almásy Alajos, Felsőbüki Nagy Pál, Bezerédj Ignác és Majthónyi László az ellenzék kiemelkedő emberei. Mint szónok, érvelésének átütő erejével is, 1807-ben Felsőbüki Nagy Pál a legjelentékenyebb, aki ezen az országgyűlésen tűnt föl. Radichovich konfiMályusz Elemér: Sándor Lipót nádor iratai, 440. 1.
