Domanovszky Sándor: József nádor élete I. második rész (1944)

Az 1807. évi országgyűlés

annyira viharos ülések fogják jellemezni a diétát, mint inkább a rendszeres előkészítés, amelynek részleteiről csak az utolsó pillanatban fogják értesíteni híveiket. A vezetés — szerinte — néhány hazafias alispán kezében volt, akik a csúszó-mászó mág­nások ós főispánok kezéből ki fogják ragadni az irányítást. A kívánságokról is tájékoztatta az udvart. Követelni fogják a só árának leszállítását mázsánkénti 8 frt-ról 6-ra, a papírpénz bevonását, terményeik szabad kivitelét, a gyarmatáruk közvet­len behozatalát az adriai kikötőkből, követelni fogják, hogy a birodalmi minisztérium felerészben magyar miniszterekből és magyar üdvari tanácsosokból állíttassék össze. Ettől remélik, hogy nem fogják őket a német tartományok alá rendelni, sem idegen háborúba vinni. Azt állította, hogy az inszurrekciót a király költségén állított nemzeti seregnek tervezik, amelyet ellene fordíthatnak, s hogy tiltakoznak minden államadósság át­vétele ellen. A hadsereg részére még azt sem akarják megadni, amit 1802-ben megszavaztak, ellenben katonai iskolát és fegy­vertárat követelnek Magyarország részére. Az akkor elhalt Orczy László bárót általánosan siratják, mert ő volt az, aki a nádort a magyar nemzeti céloknak megnyerte, és mert nincs, aki őt ebben pótolhatná. Meg akarjá^k tehát venni az Orczy-kertet és a nádornak ajándékozni, hogy magukhoz kössék őt. Egy másik hír szerint a fiszkusszal akarják megvétetni a Bretzenheim birtokokat és azokat a nádornak fölajánlani. Arról is hírt adott, hogy Zichy gróf. kamaraelnök azt állította volna, hogy a király érdekelve van a magas árak fenntartásában és nem fogja őket leszállítani, sem a papírpénzt kevesbíteni. 63 Ilyen értesülései voltak Ferencnek, amikor április 9-én az országgyűlés megalakult és másnap a király személyesen meg­nyitotta. Az érdemleges tárgyalások azután a hó végére marad­tak. Április 13-án meghalt a császárné, Mária Terézia és az április 18-i ülés egyedül a gyásznak volt szentelve. Április 28-án azonban a dunai kerület benyújtotta javaslatát a királyi propozíciókra adandó válaszra. Ámbár ez a tervezet mérsékelt hangú volt, mindjárt felszínre hozta a nagy ellentéteket. A ki­53 Leurs jelentései ápr. 5. és 8-ról és néhány keletnélküli jelentés. Privatbibl. fase. 46.; v. ö. Wertheimer Ede: Az 1807-ik évi magyar ország­gyűlés. (Századok, 1896.) 293—309. és 394—412. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents