Domanovszky Sándor: József nádor élete I. második rész (1944)

A bizalmatlanság újabb fölszítása

ügyben, mint alattvalóét, mint szolgáét és mint testvérét semmi­kép sem helyeselhetem. Az első levél után azt reméltem, hogy a történtet első felhevülésedben és fájdalmadban tetted. Hogy hihessem ezt a második levél után, amelyet bizonyos idővel az első után írtál? Nem marad tehát egyéb hátra, mint hogy hatá­rozottan megmondjam neked: számítok rá, hogy még éretten megfontolod, hogy a továbbiakban mit szándékozol cselekedni, és ha azután is megmaradsz elhatározásodnál, hogy tisztedet le­teszed, ezt olyan módon fogod tenni, amely megfelel kötelessé­geidnek velem és az állammal szemben. Egyébként beadványodra (Note) megkapod elhatározásomat, amelyet bizalmas kézzel Írat­tam, hogy a dolog időnek előtte ne jusson nyilvánosságra. Ebből meg fogod érteni akaratomat." 128 Néhány nap múlva a nádor Bécsben volt s az ügy személyes kimagyarázással ért véget. A hír azonban hamar elterjedt. A kinevezés és visszavonása, a nádor­hoz intézett hivatalos leirat hivatalos úton ment és titokban nem maradhatott, sőt igen nagy hullámokat vert. Wolfskehl báró, aki Nagyváradon kémlelte akkor a hangulatot, onnan azt jelen­tette augusztus 11-én, hogy az eset általában fájdalmas hatást váltott ki, és hogy Almásy viszahelyezését a nádor ós az ország megsértésének tekintik. „Azzal vádolják — írta —, hogy a köztiszteletben álló nádort az udvar előtt szégyenletesen meg­rágalmazta, hogy ő Bonaparte bécsi tartózkodása idején azon munkálkodott, hogy magának szerezze meg Magyarország trón­ját, ámbár a főherceg éppen abban az időben a legnagyobb oda­adást tanúsította az uralkodó iránt, valamint a legtisztább sze­retetet sorsverte bátyja iránt, és mégis ezt a rágalmazót (így nevezik őt) még nagyobb kitüntetéssel és keggyel alkalmazták a kancelláriánál, ami általános elkeseredést okoz." Sumeraw rendőrminiszter is már augusztus 3-án azt jelentette a császár­nak, hogy még császárhű gondolkodású, tekintélyes német alatt­valók körében is sajnálkozást keltett az ügy, és hogy ők is ked­vezőtlen hatását várják az országgyűlésre. 129 A nádor helyzete nehéz volt. Ha elhagyja magas pozícióját, maga rombolta volna le mindazt, amit tizenegy éven át annyi 128 Iratok, II. 569. 1. 129 U. ott. Domanovszky Sándor: József nádor élete II. 4

Next

/
Thumbnails
Contents