Domanovszky Sándor: József nádor élete I. második rész (1944)

Az 1811-12. évi országgyűlés

alkotmányukat rossznak, ós hozzá egyesek még izgatnak is". Wallisról pedig a főherceg úgy vélekedett, hogy „vére túlságo­san forró, szenvedélyes; mindent erőszakkal akar kikényszerí­teni; pedig mire ez, ha jó módon is megy". 85 De nemcsak az ő hite ingott meg Wallisban. Gentz, aki korábban a papírpénz fenn­tartása mellett propagandisztikus iratot szerkesztett, azt írta Pálffy Ferdinándnak — aki korábban szintén alkotmányellenes húrokat pengetett: „Nem ez volt az útja, hogy Magyarországra a többi tartomány okéval egyenlő teherviselést hárítsanak. Ennek más lett volna a módja, ehhez más beszéd, de mindenekfölött vilá­gos ós érthető „rendszer" kellett volna. „Államtitkokkal" ma­napság már csak sarlatánok dolgoznak. A pénzügyi kormányzat ködbe burkolása már idejét multa, ennek olyan szabad ós törvé­nyesen korlátolt monarchiában, amilyen Magyarország, amúgy sem volt helye. Hogy azonban a miniszter politikájára térjek vissza, képzelhető-e nagyobb őrültség, mint a kormányt egyedül érdeklő fődolog kimondása előtt, azoknak kedélyét, akiket a ne­héz lépésre rá akarnak venni, három egymásra következő, egé­szen haszontalan, részben ízléstelen, de minden tekintetben nyo­morultul bevetett javaslattal elkeseríteni? Az országgyűlés ked­vezőtlen kimenetele minden körülmények közt rendkívül sze­rencsét lenség volna az államra, de ha ez a csapás ér berniünket, úgy azért is in re ós in modo, egyesegyedül Wallis a felelős." 88 Gentz a hibát abban látta, hogy amikor áldozatot kívántak,, a rendszert a lehető legtetszetősebb formában kellett volna be­mutatni, e helyett azonban valósággal kikényszerítették az elutasító állásfoglalást megcáfolhatatlan alkotmányos érvekkel, azután előálltak azzal a kívánsággal, hogy a váltócódulák feléért vállalja az ország a kezességet, aminek semmi értelme, mert a kezes csak az állam lehet összes ingó ós ingatlan vagyonával. És még törlesztési alapot is követeltek, amelyet egyszerűen meg­teremthettek volna azzal, ha hatodrészre devalváltak volna. ST A nyiltszemű, gondolkodó emberek tehát látták az erőszakos el­járás céltalanságát ós veszedelmét, de a nádor ily irányú figyelmez­85 U. ott, 121. 1. 86 Wertheimer közlése a Pester Lloyd 1890. márc. 11-i számában és Ai 1811112. országgyűlés, 109—110. 1. 97 Wertheimer: Az 1811112. országgyűlés, 105—110. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents