Domanovszky Sándor: József nádor élete I. második rész (1944)
A bizalmatlanság újabb fölszítása
jék a szabad kivitelt Trieszten és Fiúmén át, és ne engedjék ki az országból aranyukat és ezüstjüket. Ne engedjék kivinni a nemesi felkelést az ország határain kívül, hanem törekedjenek arra, hogy külön haditanácsot kapjanak. Ne szavazzanak meg szubszídiumot az államadósság törlesztésére. Az ország csak saját nagyságára nézzen, gyűjtse erőit, hogy független és nagyságához mért birodalmat alkothasson, amiben Franciaország támogatni fogja. Azzal bíztatták az embereket, hogy Ferenc lesz az utolsó Habsburg-király Magyarország trónján, ha csak a nemzet nem emeli trónjára a király valamelyik testvérét. A francia kormány állítólag ebben az irányban működött már 1805 májusában is. Akkor Magyarország legnagyobb részét francia tisztek térképezték és magyar hazafiak segítségével a pozsonyi Vörös ökör szállodában elkészítették az ország katonai leírását. Az országgyűlés alatt is Murát írásbelileg tárgyalt magyar mágnásokkal. Ezek alapján Jarzynski kijelentette, hogy lelkiismerete tiltja, hogy ilyen ügybe Markovichot belevonja. Markovich akkor — elbeszélése szerint — figyelmeztette Jarzynskit, hogy Pesten egyszer úgy nyilatkozott előtte, hogy egyetlen komoly lépéssel az egész ügyet összezúzhatná. Erre a megjegyzésre Jarzynski beavatta Markovichot abba is, hogy ehhez a társaság összes tagjait váratlanul el kellene fogatni és egyideig fogságban tartani, amit azért nem tud keresztülvinni, mert az oláh pópa, aki vállalkoznék rá, 100 aranyat kér minden személy után s a társaság 17 személyből áll, ennyi pénz azonban nem áll rendelkezésére. így tehát nem gördíthet akadályt a dolgok menete elé, legfeljebb arra törekedhetik, hogy egészségi ürügy alatt a francia kormány rendelje vissza ezredéhez. 5 ' 3. Ezzel a jelentéssel az udvar nem volt megelégedve. Amit Markovich úgy adott elő, mintha az a francia emisszáriusok feladata lett volna, megfelelt ugyan az ország hangulatának, de azt Bécsben is alig hihették, hogy akár a magyar panaszok, akár a magyar tervek az emisszáriusok működése kapcsán keltek volna szárnyra. Markovichnak az volt a feladata, hogy a franciák iratait kézrekerítse. Méltán rossz néven vehették tehát,, hogy Markovich például a galíciai osztrák hatóságokat nem érte93 Kab. A. 1374/1806.
