Domanovszky Sándor: József nádor élete I. második rész (1944)

Az 1811-12. évi országgyűlés

deket az elrendelt intézkedések fölötti tanácskozásra, de nem engedi meg nekik, hogy a kérdés részleteinek megvitatásába bocsátkozzanak. Ez azt jelenti, hogy csak a hozzájárulás elfogadásáról vagy el nem fogadásáról nyilatkozhatnak, ami nem egyeztethető össze a fönnálló alkotmánnyal. Hogy lehet akkor egyáltalán — kérdi — a magánjogi kötelezettségeket szabályozni? Mennyivel jobb alkalom kínálkozik a rendek meggyőzésére, ha ki lehet nekik fejteni, hogy a szanálás eredményességéről mindaddig szó sem lehet, amíg a váltócédulák fedezetéről ós az adósság amortizációjáról nem gondoskodnak! Újra szót emelt azonkívül a nádor az adózók érdekében is. Kifogásolta azt a beállítást, amely szerint a kontribúció Magyarországon jelentékenyen kevesebb, mint a német tartományokban, hogy az adókötelesek éveken át kevesebbet fizettek, mint fizetniök kellett volna, sőt ezidoszerin.it is kevesebbet fizetnek, mint 1798-ban, hogy tehát a magas árak mellett még fizetési halasztásokról sem lehet szó. Hivatkozott arra a már máskor is hangoztatott érvére, hogy Magyarország agrárország, tehát nem hasonlítható össze az örökös tartományokkal, ahol a pénzforgalom nagyobb és gyorsabb, a kereseti lehetőségek sokfélék. Hivatkozott, hogy újabban is terheket róttak a kontribuensekre, akik viszonc járandóságaliikat nem kapták meg. Hivatkozott végre a nagy aszályra, amely a gazdasági életben jelentékeny károkat okoz, a ruházati cikkek és mezőgazdasági eszközök árának emelkedésére, és hogy a jobbágy szokás szerint nem tartalékol, hanem fölöslegét rendesen eladja, —• hogy ezekkel is szemléltesse azt a veszedelmet, amely a föld népét fenyegeti, ha a kontribúció tekintetében nem könnyítőnek rajta, vagy legalább is behajtásában nem járnak el a legnagyobb kímélettel.

8 Az elvi harc tehát egyelőre a nádor ós Wallis viaskodása alakjában folyt, mert a királyi rezolúciók, amelyekre a nádor válaszolt, Wallis akaratát tükrözték vissza és többnyire Wallis fogalmazásai is voltak és a nádor fölterjesztései is Wallishoz kerültek véleményezésre. Ebben a harcban a kamaraelnök volt kedvezőbb helyzetben, aki tökéletesen betöltötte azt a helyet, amelyet előtte Baldacci tartott hatalmában, azzal a különbség8 Iratok, IV. 109. sz.