Domanovszky Sándor: József nádor élete I. második rész (1944)
Alkotmányreform és pénzügyi válság
figyelmeztette a királyt arra a kellemetlen hatásra, amely természetszerűen fellép minden gazdaságban a pénz értékének leszállítása, kapcsán. Utalt arra, hogy a bécsiekhez hasonló jelenségek Budán és Pesten is előfordultak és éppen bécsi hírek hatása alatt léptek föl. Bécsből akkor már 1200-as és 2000-es kurzust jelentettek. A pesti vásáron éppen a bécsiek adták a rossz példát arra, hogy csak annyit adtak el készletükből, amennyi tartozásaik, a vám és révköltségeik fedezésére szükséges volt. Mégis éppen ebből kifolyólag beszélt Wallis a magyarok „Eigendünkel u-jéről. Az élelmiszerek árai közül itt egyelőre csak a gabonaneműeké szökött föl lényegesebben, mert alig hoztak árut, más élelmiszereké azonban csak mérsékelten emelkedett. 14 * A nagy szenzáció hamar elsimult, gazdaságiakban az élet itt is a bécsi viszonyokhoz alkalmazkodott, de az árak emelkedésében elmaradt mögötte. A gabonaárak még estek is, mert a tengerpart, az egyetlen szabad kijáró elvesztével a kivitel egészen elakadt. Gazdasági szempontból a nádor ezért attól félt, hogy az alacsony árak miatt az adózók nem fogják tudni kötelességüket teljesíteni, s amikor csak tehette, mindig felszólalt a kontribuens tömeg érdekében, könnyítéseket sürgetett részére és rámutatott újra ós újra arra az igazságtalanságra, hogy még az 1805-i hadjárat idejéből, sőt II. József török háborújából is vannak a kincstárral szemben elismert követelései, amelyekhez azonban nem tud hozzájutni. 150 Ezt az aggályt még fokozta az 1811. év tavaszán az országra szakadt aszály, amely a tennóst nagyon megrontotta, úgyhogy a rozsot takarmánynak kellett lekaszálni, és hogy sok helyütt marhavész lépett föl. 151 Nehezebb volt az országnak megküzdenie a pénzügyi reform politikai következményeivel. Egyelőre még nem is tudták, hogy a papírpénz fedezetéül a kormány milyen összeget kíván Magyarországtól. Most került csak sor annak a kérdésnek eldöntésére: sikerül-e a bécsi kormánynak az államadósság nagy részének áthárítása mellett a gyarmati elbírálást a magyar gazdasági élettel szemben továbbra is fenntartania, avagy hajlandó-e 149 Iratok, IV. 97. sz. 150 Iratok, IV. 88., 104. és 109. sz. 151 Iratok. IV. 113. sz.
