Domanovszky Sándor: József nádor élete I. második rész (1944)
Alkotmányreform és pénzügyi válság
állani jövedelmeit csökkentették. Ausztriában ezt lehetett adópótlékkal kiegyensúlyozni, vagy egyes cikkekre fogyasztási adókat bevezetni, a magyar országgyűlések alkotmányos tárgyalásain azonban az ilyen kísérletek kevés reménnyel kecsegtettek volna. 1805 óta az adókat Ausztriában tényleg igen erősen emelték, de ezzel sem tudták a kérdést megoldani. Az az elmélet, hogy Magyarország nem járul hozzá arányosan a monarchia terheinek viseléséhez, csak elvkor lett igazán veszedelmessé, — mert akkor ez már a tényeknek is megfelelt. Maga, a fedezetlen papírpénzgazdálkodás is arra szolgált eszközül, hogy vele Magyarországot indirekté megterheljék. Forgalmát a magyar közpénztáraknál csak nagy késedelemtmel, 1785-ben vezették be, tehát ez is azok közé a jozefinus rendelkezések közé tartozott, amelyeket Magyarországon nem ismertek el törvényeseknek. Amikor azonban á kontribúció emelésével nem értek sikert, ismét a papírpénzen keresztül kívánták Magyarországot az államháztartás kiadósabb támogatására igénybe venni, egyrészről a papírpénz kibocsátásához nyújtandó fedezet igénybevételével, másrészről devalvációs úton, amely az itt forgó papírpénzt éppen úgy sújtotta, mint az ausztriait, ami azonban azt is jelentette, hogy országgyűlési hozzájárulás nélkül a kontribúciót valorizálva, vagyis ötszörös értékben hozta be. Ez mindenesetre bőségesebb jövedelmet nyújtott, mint az O'Donnel-féle 10%-os vagyonadó, amely összegben is kevesebbet jelentett és egyedül Ausztriát sújtotta, s amelyet Wallis pátense nemcsak elejtett, — de még a befizetett tételek visszafizetését is elrendelte. 1 '" 4 Ámbár a február 20-i pátens főképen Magyarország megterhelésével akarta a pénzügyet rendezni, ez a megoldás mégsem volt olyan kedvezőtlen, mint amit Wallis 1810. szeptember 27-én javasolt. Akkori kívánsága szerint az osztrák vagyonadó terhének megfelelően Magyarországnak magára kellett volna vállalnia a kamatozó államadósság törlesztését, 400 milliót, a kontribúciót háromszoros összegben kellett volna fizetnie és 6 millió kölcsönt kellett volna adnia konvenciós pénzben. Ez a gazdaságilag elmaradt országban, amelynek nem volt ipara és kereskedelme, az akkori, jórészt terménygazdasági jellegű állapotok
