Domanovszky Sándor: József nádor élete I. második rész (1944)
Alkotmányreform és pénzügyi válság
amelyet 1807-ben követtek el a kiküldött pénzügyi bizottsággal szemben. Azt kívánta tehát, hogy a rendek által kiküldendő bizottság előtt nyíltan tárják fel a baj nagyságát, orvoslásának módjait és a hozzá szükséges eszközöket. A szempont azonban, amelyből a tárgyakat fölvetik, legyen mindig az ország java, a financiális rendezés mellett pedig időnként más, az ország javát szolgáló tárgyakat is be kell vonni a tárgyalásba. 8 * Ezt a fölterjesztést a király november 7-én Wallisnak adta ki véleményezésre. Közben azonban Wallis már november 3-án fölterjesztéssel fordult a császárhoz, tulajdonképen panasszal a nádor ellen, aki Zichynek beszélgetés közben megemlítette, hogy a császár új pénzügyi iervet szándékozik kidolgoztatni. Wallist nagyon bántotta, hogy tervei így mások tudomására jutottak, holott ő teljes titoktartást szeretett volna, de ezt a neheztelését azért hozta oly gyorsan a császár tudomására, mert új tervének kidolgozása érdekében maga is az országgyűlés halasztását óhajtotta ós azt javasolta, járuljon hozzá a király a nádor javasolta áprilisi terminushoz. 89 A 7-én kért véleményadásban is ezt az álláspontot foglalta el, ámbár azt is megemlítette, hogy kitolása sem ajánlatos. 90 Az országgyűlés mielőbbi összeülését sürgető Baldaecival szemben tehát mégis a nádor kívánsága teljesült. Egyebekben azonban a király legfelsőbb elhatározása egészen szembehelyezkedett a nádor javaslataival. Nem fogadta el azt a gondolatot, amely a nádor törekvéseinek tulajdonképeni alaptétele volt, hogy a financiális rendezéssel együtt tárgyalják a belső reformokat is, ámbár a nádor ezt a rendek jó hangulatának elérése érdekében szükségesnek tartotta. Határozottan kijelentette, hogy a pénzügyi kérdés nem tűr sem halasztást, sem összekeverését más tárgyakkal, ezért a belső reformok tárgyalását csak a meghosszabbított országgyűlésen engedi meg, ha a pénzügyi rendezést megelőzőleg záros határidőig elintézik. Ebben az esetben az országgyűlés meghosszabbításának nem volnának külön formalitásai. Elutasította a király azonkívül a nádornak azt a javaslatát is, hogy a pénzIratok, IV. 77. sz. » Kab. A. 789/1810. 90 Kab. A. 792/1810.
