Domanovszky Sándor: József nádor élete I. második rész (1944)

Alkotmányreform és pénzügyi válság

1787-i, összeírása.

79 Abban az országban, amely valamikor bányatermékeiből fedezte -behozatalát, a rézinfláció folytán olyan ritkává lett a réz, hogy a rézművesek alig jutottak nyersanyaghoz. Ez volt az a híres gazdagság. S ily körülmények közt az új kamaraelnök még indokoltnak találta, hogy kifakadjon az országgyűlések törekvése ellen, hogy ebből a helyzetből iparkodtak kiszabadulni, hogy küzdöttek a kiviteli politika igazságtalan szempontjai, a gúzsbakötő vámrendszer és a magyar kereskedőt egyoldalúan megterhelő magas vámtételek ellen. Wallis grófban tehát Baldacci méltó fegyvertársat kapott, aki hasonló elfogultsággal küzdött a magyar érdekek és alkotmányosság, főkép az országgyűlések ellen. Nemsokára ebben föl is váltotta Baldaccit, akit a bécsi béke után, 1810 elején a császár kinevezett második ajkancellárnak. Akkor hatásköre még nagyjában megmaradt a régi, a belpolitikai referátumok kabineti véleményezése. De már 1811. február 16-án beadvánnyal fordult Ferenchez, amelyben betegségére hivatkozva, hosszabb szabadságot kért a tavaszi és nyári hónapokra. Ferenc ugyan akkor második referens kinevezésével könnyített rajta

v referátumai azonban erősen megritkultak.

80 1811. május 9-én a számszék elnökévé történt kinevezése működését más térre terelte át. Schittlersberg Ágost Vitus felsőszámszéki elnök halála után kapta ezt az új hatáskört. Schittlersberg mint pénzügyi/szakértő mondott véleményt az előző években arról a rengeteg tervezetről, amelyet a pénzügy rendezésére benyújtottak. O'Donnel óta Baldacci is — ha heves harcában Zichy és Wallis ellen alul is maradt — a pénzügyi szakértők közé tartozott, de új hivatala egészen más nagy feladatokat rótt rá. Az ügymenetet a számszéknél egészen meg kellett reformálni s így a kabineti referátumból teljesen kikopott.

81 Minthogy ebben az időben a pénzügyi kérdés állott előtérben, szerepét Wallis vette át, aki magyar közjogi tudását Lakiesnak Izdenczy átdolgozta kéziratos művéből vette, amelyet rendelkezésére bocsátottak. Akkor már Párizsból Metternich is visszatért, akit egész 78 Thirring Gusztáv: Városaink lakosságának kereseti viszonyai a 18. század második felében. (Magy. Gazdaságtörténelmi Szemle. VIII. 1901.) 129— 162. 1. 80 Kab. A. 1317/1811. 81 Krones: Zur Oeschichte österrekhs. 151. 1.