Domanovszky Sándor: József nádor élete I. második rész (1944)
Alkotmányreform és pénzügyi válság
mányok nagy hiányait maga is elismerte, megnyugtatta a királyt, hogy az ország hangulatát megfigyelve, azt nagy elhatározásokra alkalmasnak találta, hogy a nemzetet eltölti a vágy, hogy jelentékeny javításokkal szolgálja a közjót, s hogy csak bizonyos vezetésre van szükség, amely a szétágazó gondolkozást közös nevezőre hozza. Lendületes szavaikkal beszélt a dicsőségről, amely az orsszággyülósen a királyra vár, s amely a legszebb jutalom lesz magyar alattvalói javáért való fáradozásainak. A király az eléje terjesztett javaslatokat el is fogadta azzal az egy kivétellel, hogy korábbi kötelezettségek hátralékai miatt a fölszólítások kibocsátását nem halogathatja. 74 Május 24-én tehát a nádor már föl is terjesztette a fölhívások tervezeteit és néhány nappal később a papírpénz apasztására szervezendő bizottságba Magyarország részéről kiküldendő jelöltjeit. 75 Mindez meg alkotmánytervezetének fölterjesztése előtt történt; Közbén május 3-án meghalt O'Donnel, javaslata ellen megindult az aknamunka s a pénzügyi müvelet végrehajtása elakadt. Szeptemberben végre, amikor ebben a tárgyban a tevékenység ismét megélénkült, végre legfelsőbb kézirat érkezett a királytól, amelyben közölte a nádorral, hogy elhatározta az országgyűlés összehívását és javaslatot kért időpontjára nézve. Egyben fölvetette a kórdóst, vájjon —• tekintettel a diétára — szükséges-e még az önkéntes adományokra való fölhívás szétküldése, de kifejezte azt a véleményét is, hogy a főpapsághoz, a kiváltságolt kerületekhez és a szabad királyi városokhoz szólókat mégis el kellene indítani. Megküldte azonkívül a nádornak az osztrák vagyonadóra vonatkozó adatokat, az egyes tartományokra eső várható összeg föltüntetésével és közölte, hogy a Lajtán túl a rendes adó összegét háromszorosra emelte. 70 A nádor szeptember 26-án meleg szavakban fejezte ki köszönetét ezért az elhatározásért: ,,Minden magyar velem együtt mély meghatottsággal tiszteli Felséged atyai gondoskodását és a lelkiismeretességet, amellyel az ország törvényes kiváltságait megőrzi." Abból a szempontból is örömmel ülvözölte ezt az elhatározást, mert az állam helyzete s a kor7 * Iratok, IV. 54. sz. 75 Iratok, IV. 58. és 59. sz. 70 Iratok, IV. 73. BZ.
