Domanovszky Sándor: József nádor élete I. második rész (1944)

Alkotmányreform és pénzügyi válság

olyan mélyreható, hogy a kettőt párhuzamosan megoldani nem tanácsos. Ezért kérte szétválasztásukat ós hogy ne együtt vigyék őket az országgyűlés elé, ezért hívta föl a császárt, hogy ő — aki egyedül tudja a politikai helyzetet áttekinteni — határozzon, vájjon a fönnálló politikai körülmények közt melyik való előbbre. Ezt a gondolatmenetet akkor Bécsben megérteni nem tudták, mindent egyszerre akartak megoldani, de sehol sem merészkedtek lényegbevágó, elhatározó rendszabály megragadására. A bécsi bókével kikapcsolódott a katonai kérdés, a nádor kívánsága tehát önként teljesült. De magyar szempontból a pénzügy rendezése még nagyobb veszedelmet jelentett. Egyelőre azonban Ausztriában sem voltak még tisztában, hogy a szanálás érdekében mit kell tenni ök. A bécsi kormányzat már a század legelső éveiben elvesztette a csatát, amikor a Károly főherceg, József nádor és Rainer főherceg sürgette új kormányzati rendszer megvalósítását az udvari és kormánykörök meghiúsították. A különböző resszortok külön életet éltek és saját szempontjaik szerint elgáncsolták más kormányhatóságok javaslatait. Minden tehát csupa félrendszabály volt. A pénzügyeknek megvolt ugyan a külön kormány ha tóságuk, a kamaraelnökök azonban kénytelenek voltak a kancellár kívánságai előtt meghajolni, a nélkül, hogy a külügyekbe betekintést kaptak volna. Még inkább korlátozta azonban tevékenységüket a haditanács szertelen követeléseivel. Megállaniok ebben a széthúzásban annál nehezebb volt, mert többnyire nem voltak szakképzett emberek. Zichynek még volt valami gyakorlati tapasztalata. Az őt fölváltó O'Donnel el sem akarta vállalni ezt a terhes állást, minthogy semmiféle pénzügyi képzettsége sem volt.

42 A kollegiális kormányzati rendszer és főkép a sok konferencia, amelyeket azonban mindig csak esetlegesen hívtak össze egyes kérdések megtárgyalására, nagy fékjei voltak a szakszerű és következetes kormányzásnak. A császár egyrészről sürgette a hadsereg fejlesztését és lelkében Napóleon hatalmának megtörése volt a mindent elhomályosító mozgató erő, de e mellett állandóan kívánta a pénzügyi baj orvoslását is és meg volt győződve, hogy azt a hadsereg igé42 Beér: Die Finanzen Oesterreiehs ím XIX, Jakrhuudert. (Prag, 1877.) 36. 1.