Domanovszky Sándor: József nádor élete I. második rész (1944)

Alkotmányreform és pénzügyi válság

király a törvény keretein belül gondoskodhatnék atyai jóakaratának érvényesítéséről. E föltételezett, de meg nem engedett lehetőség után a nádor vitába szállt azokkal, akik a sérelmek teljesítését azon az alapon ellenzik, hogy az hosszú éveknek azt a törekvését döntené romba, hogy Magyarország intézményeit fokozatosan a német tartományokéihoz idomítsák, ós hogy ez az örökös tartományokkal fennálló kapcsolatot bontaná föl. Nem tagadta, hogy félévszázad előtt bölcs politika lehetett Magyarország teljes beolvadására törekedni, de a kor szellemének ez a törekvés már nem felel meg. A kor az alkotmányos fölfogásnak és a képviseleti rendszernek kedvez, úgy kell tehát a lehető legtöbb erőt Magyarországon megszerezni, hogy az ne járjon alkotmányának fölforgatásával. A kormányintézkedéseknek nemzeti jelleget kell adni, amivel meg lehet szerezni az ország teljes támogatását, míg az ellenkező út csak erőszak alkalmazásával érhetne el látszat-meghódolást, Ezen az alapon a második kínálkozó lehetőséget tartotta legkönnyebben keiesztülvihetőnek. Adjon a magyar király az országnak külön minisztériumot, saját legfelsőbb katonai ós pénzügyi kormányhatóságot, amelyek teljesen különállók legyenek a megfelelő osztrák hatóságoktól. Az uralkodó személye még mindig összekapcsolná a részeket ós elérné a különböző érdekek összefogását egy egységbe, amely az egészet szolgálná. A részletekben e mellett a megoldás mellett sok mindent lehetne elérni, ami a kölcsönös összemüködést szolgálná, A terv keresztülvihetőségóre bizonyítékul fölhozta Lombardia ós Belgium példáit, amelyeknek külön államtanácsuk, minisztériumuk, kormányhatóságaik, külön katonai és pénzügyi igazgatásuk volt, a nélkül, hogy ez az osztrák állani egységét veszélyeztette volna. Napóleon birodalmának szervezetét is fölsorakoztatta bizonyítékul, különösen az itáliai királyság viszonyát Franciaországhoz. A megoldás harmadik lehetőségéről elismerte, hogy az a legkönnyebben valósítható meg. Ennél nem új rendszerről van szó, csak a meglévőnek megjavításáról, kicsinyes toldás-f oldás ról. Ez ütközik legkevesebb ellenállásba a közönség részéről is. De hogy nem ezt óhajtotta megvalósítani, arra bizonyság, hogy az egész tervet minden mélyebb indokolás nélkül, rövid három pontban elintézte. Nyíltan is megmondta, hogy átütő erejű ós állandóbb eredmény ettől a módtól nem várható. Sőt, minthogy