Domanovszky Sándor: József nádor élete I. második rész (1944)

Alkotmányreform és pénzügyi válság

jellem ós erkölcs hanyatlása. A reformok szempontjából tehát a nádor két tételt állított egymással szembe. Az egyik, hogy a magyar alkotmány alaptörvényei (leges constitutionales et fundamentales regni) bölcsek, célravezetőek ós egészen a nemzet szellemének, erkölcseinek ós szokásainak megfelelőek. A királyi hatalmat s a rendek jogait illető megállapításaikat is okos alkotmányos rendelkezéseknek nevezte. De amint — úgy hirdette — ezt minden elfogulatlan szemlélőnek el kell ismernie, éppen olyan nyíltan vallotta, hogy minden elfogulatlan, hazáját szerető magyar elismeri, hogy idővel sok új törvény és szokás bizonyos formákat teremtett meg és olyan ügyvitelt — különösen az igazságszolgáltatásban és az adózásban —, amelyek a jelen időknek nem felelnek meg. Ezért itt is szükség van regenerálásra, amit a rendek már 1792-ben beláttak. Nem tagadta azonban e mellett azt sem, hogy a kevósbbé felvilágosultak, a régi balvéleményekhez ragaszkodók minden újítástól félnek; kifejtette tehát, hogy a szükséges reformokra őket fölvilágosítással elő kell készíteni. Ezért kívánta, hogy mindenekelőtt dolgozzák ki a jól megfontolt reformok átfogó tervezetét, azután a részleteket, majd fedjek fel az emberek előtt a fennforgó bajokat, egészítsék ki a hiányokat ós fontolják meg az újítások megvalósításiának módját. Az eredményt egységes munkában szándékozott közzétenni. Ilyen eljárástól várta az átgondolt reformok megvalósítását. A regenerálást azonban nemcsak Magyarországon óhajtotta s ezért összhangot is kívánt a monarchia egészének intézményeiben. Fölvetette tehát a kérdést, melyek legyenek azok az alapok, amelyek szerint a rendszert kidolgozzák? így jutott el ahhoz, hogy három megoldás képzelhető: a) hogy Magyarország alkotmányrendszerét a monarchia részére kidolgozandóóhoz idomítsák; b) hogy Magyarországnak adjanak az eddiginél nagyobb önállóságot, olyan módon, hogy ez az örökös tartományokkal a kapcsolatot ne bontsa meg; c) hogy csak a hibák javítására ós.a visszaélések kiirtására korlátozzák a reformot. A válaszadásban, hogy a három lehetőség közül melyik volna a legmegfelelőbb, nem indulhatott ki a nádor másból, mint az egységes közigazgatás elvéből, amely Ausztriában hagyományos volt. Az uniformizálás kétségtelenül nagy sikereket is ért el, szelleme áthatotta az összes középponti kormányhatóságokat Domanovszky Sándor: József nádor élete II. 21