Domanovszky Sándor: József nádor élete I. második rész (1944)
Alkotmányreform és pénzügyi válság
hogy az 1791 :10. t.-c. és a koronázási eskü miatt azt, amit ezalatt Bécsben értettek, alkotmánysértés nélkül megvalósítani nem lehet. Bizonyos, hogy senkinek a magyar országgyűlések még annyi bajt ós gondot nem okoztak, mint éppen neki — és mégis —, dacára annak, hogy a rendek részéről is elég keserűséget kellett elszenvednie, arra a meggyőződésre jutott, hogy az alkotmányos kormányzat áldásosabb, mint Ferenc abszolutizmusa. Ha az országgyűlési tárgyalások kinövéseit el is ítélte, erős hite volt, hogy az illő mederbe terelt tárgyalások sokkal inkább alkalmasak a népek és országok szunnyadó erőinek kifejtésére, mint a néhány intrikus által irányított állítólagos ,,személyes" kormányzat, amelynek bajait ugyancsak alaposan kiismerhette. Nem lehet tehát meglepő az a fordulat, hogy amikor szeptember 13-án, a béketárgyalások legizgalmasabb idejében szó volt köztük az anyagi erők megfeszítéséről és a császár azt az óhaját nyilvánította, hogy egy rövid bécsi látogatás után a császárvárost el akarja hagyni és a telet Budán szándékozik tölteni, a nádor nemcsak arról beszélt vele, hogy miként lehetne Magyarország segítségét is igénybe venni az újraépítésben, hanem mindjárt fölvetette a gondolatot, hogy az osztrák tartományokban jól szervezett rendi alkotmányt kellene bevezetni és a magyar alkotmányt is azzal összhangba hozni. A kérdés ebben a beszélgetésben össze volt fonva a pénzügyi krízis megoldásával s a császárt bizonyára a beszélgetésnek ez a része érdekelte inkább. Itt sem értett egyet a nádorral, aki egészen újrendszerű pénzügyi igazgatást kívánt azzal a szigorú előírással, hogy a kiadásokat a bevételekhez kell szabni. A nádor már akkor azt a megjegyzést tette ehhez a följegyzéshez: „man muss fürchten, dass es bei dem Alten bleiben wird." 10 De ettől kezdve lépbennyomon találkozunk bizonyítékokkal, hogy a nádor komolyan foglalkozik ezzel a tervvel. Már egy héttel a császárral való beszélgetés előtt, amikor Zinzendorf Károly gróffal beszélgetett a háború után bevezetendő szükséges reformokról, fölvetette előtte a gondolatot, hogy az osztrák tartományokban újra be kellene vezetni valamelyes, korlátolt képviseleti rendszeren ala10 1809. napló, Iratok, III. 678—679. 1. „Einführung einer wohlgeordneten ständischen Verfassung." *
