Domanovszky Sándor: József nádor élete I. második rész (1944)

Alkotmányreform és pénzügyi válság

indításának küszöbén, Drezdában fényes ünnepségek közt a két császár találkozott is egymással; Metternichnek tehát mégis csak sikerült célját elérni: Ausztria tekintélyét fölemelni. Az osztrák magas arisztokrácia ugyan megvetéssel fordult el ettől a mestervágástól, amely a római szent birodalom letett császá­rának leányát a trónfosztó Napóleon karjaiba vitte, de végered­ményben Ausztria ennek a politikának köszönhette, hogy a kö­vetkező kritikus évek válságait olyan szerencsésen vészelte át. Napóleon a bécsi béke után hatalmát még meg is erősítette. VII. Pius pápa kiközösítő bullájára az ő elfogatásával és az egyházi állam bekebelezésével válaszolt, Lajos öccsének a hol­landi trónról történt lemondása után, 1810 végén nemcsak az ő országát, hanem a Hansa-városokat és más jelentékeny német partmenti területeket, majd Svájcot is birodalmához csatolta. És uralma olyan rendíthetetlennek mutatkozott, hogy a pápával szemben elkövetett erőszakosságai ós az egyházi állam bekebele­zése ellen sem emelkedett egyetlen tiltakozó hang sem. Ezzel szemben Talleyrand és Fouché, Murát ós Bernadotte rezgelődé­sei nem estek súllyal a latba. Metternich politikája tehát szeren­csésnek volt mondható. Ez azonban csak akkor tűnt ki igazán, amikor 1812. március 14-én Franoiaoirszággal vódőszövetségre lépett. Míg Metternich Párizsban alapozgatta jövendő külpoliti­káját, őt Bécsben atyja, Metternich Ferenc György herceg he­lyettesítette, aki az orosz udvarral indított tárgyalásokat, úgy­hogy 1810 szeptemberében már elő is volt készítve a vódőszövet­ség Oroszországgal. Az apa munkáját azonban meghiúsította visszatérő fia, akinek a Napóleonnal teremtett jobb hangulat alapján sikerült elérnie olyan ígéreteket, hogy az Oroszország ellen nyújtandó segítség esetére Ausztria, ha önként lemondana Galíciáról — mert akkor Napóleon Oroszország ellensúlyozá­sára Lengyelország föltámasztását tervezte —, cserébe vissza­kapná Illyriát, kárpótlásul pedig Sziléziát, amelyért Napóleon német területekkel elégítette volna ki Poroszországot. Sikerült elérnie azt is, hogy Franciaország garantálta Törökország in­tegritását. Ezekből az eredményekből alakult az orosz hadjárat megindításának előestéjén a francia-osztrák védőszövetség azzal a föl tétellel,, hogy Ausztria 30.000 főből álló segítőcsapatot állít

Next

/
Thumbnails
Contents