Domanovszky Sándor: József nádor élete I. második rész (1944)

Az 1809. évi hadjárat

A NÁDOR AZ INSZURREKCIÓ RECSŰLETÉÉRT. 265 ezzel az egész 'nemzet becsület ét sértenék meg, s ennek az inszur rekciós csapatok győri viselkedése fölött mélyen föl kellene hábo­rodnia, mert ez az egész nemzet ügye." Hogy ilyesmi meg ne ismétlődhessék, szigorú vizsgálatot kívánt a vétkesek ellen. 163 Ezt a kemény és igazságtalan ítéletet a nádor nem volt haj­landó szó nélkü hagyni. Már 20-án elkészítette fölterjesztését a királyhoz és bemellékelte hozzá Davidovich táborszernagy, Me­cséry, Hadik ós Vogelhuber altábornagyok jelentéseit is. Ki­emelte, hogy az inszurrekciónak egy jelentékeny része az erődí­tések közt Meskó vezetése alatt a csatában harcba se került, a gyalogság a középen harcolt, a kifogás a balszárny lovassága ellen merült föl, amely azonban tanulatlanul — egy zempléni csapat közvetlenül a csata előtt érkezett — lovas- és tüzérségi túlerővel szemben hosszabb ideig jól megállt s csak az erős kar­tácstűz hatása alatt ingott meg. Menekülésük igen különböző volt, többé-kevésbbé fölbomlott renddel vagy kisebb-nagyobb távolságra történt visszaszaladással. Ámbár elismerte, hogy egyes egységeket csak Komáromban lehetett összeszedni, föl­sorolta azokat az eseteket, amikor újra harcba lehetett őket állí­tani. Kiemelte azt is, hogy a zempléniek közül két osztályt a közép megsegítésére küldött, Felsorolta aránylag elég nagy vesz­teségeiket és hogy az Alvinczy táborszernagy által Budán el­fogott menekülők olyan alakulatokhoz tartoztak, amelyek nem is vettek részt a csatában és a menekülőkkel találkozva vesztették el a fejüket. Beszámolt azokról az esetekről, amikor egyeseknél gyávaság gyanúja merült föl, de egyben fölterjesztette azokat is, akiket csapatparancsnokaik hőstetteik miatt kitüntetésre hoztak javaslatba. 164 A győri csata utáni napokban tünt ki igazán, hogy a nádor mennyivel határozottabb és nagyobb munkabírású, mennyivel körültekintőbb és nagyobb áttekintésű volt, mint János főher­ceg. Már június 16-án reggel az ellenség két hadoszlopban Ács felől felvonult Szőnyhöz és onnan két ágyúval ós egy aknavetővel lőtte a várat, Onnan viszonozták is a tüzet, ámbár ennek ér­telme nem volt. Az ellenség e támadással csak tüntetett. 105 163 Iratok, IV. 12. sz.; 1809. napló, Iratok, III. 512. 1. w Iratok, IV. 12. sz. 165 1809. napló, Iratok, III. 504. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents