Domanovszky Sándor: József nádor élete I. második rész (1944)

A bizalmatlanság újabb fölszítása

óvatosabban nyilatkozott Stadion gróf. Hivatkozott arra, hogy a magyar viszonyokat nem ismeri eléggé. Személyi kérdésekben a jelentéstevő Majláthot elfogult pártembernek tekintette. Nem adott hitelt annak az állításnak sem, hogy az utóbbi idők balfogásait egyedül a protestáns Vay-párt befolyásának lehetne fölróni. És még ha azok a bel- és külföldön ismert, tiszteletnek örvendő férfiak annyira a király ellen volnának is, akkor is okosabbnak ítélte, hogy megnyerjék őket, semmint hogy kizárassanak az ügyek viteléből. Ha ezt tennék, akkor politikai elégületlenségüket még személyi sérelmük is fokozná. Majláth tehát elutasító választ kapott iratára.

16 A hajsza azonban nem állt meg ezeknél a rosszul sikerült kísérleteknél. Magyarországon akkor már több megfigyelő állt munkában és ezek rendszeres jelentéseket küldöttek Bécsbe. Márciusban ezek a tudósítások egyszerre megszakadtak. 13-án Sumeraw báró rendőrminiszter a császár elé terjesztette Ley rendőrségi főigazgató erről szóló jelentését, és javaslatot tett, hogy küldjenek ki valakit annak megvizsgálására, mi okozza a levelek elmaradását.

17 Ferenc hozzá is járult ehhez az intézkedéshez, de Sumeraw már egy hét múlva jelentette, hogy a kiszemelt egyének nem alkalmasak a föladat megoldására, és abban az esetben — ami fölötte valószínű —, hogy a levelek fölbontása a nádor rendeletére történik, nem is végezhetnek semmit. A sifrkabinet egy emberét kívánta tehát Magyarországra küldeni ós a titkos levelezés lebonyolítására új módokat terjesztett elő.

18 Ez után az eset után három hónapig nem foglalkoztatták a császárt hasonló kérdésekkel. Június 9-én került azután a császár elé az egyik magyarországi konfidens, Markovién, két szenzációt keltő leleplezése május 20-ról és június 5-ről.

19 A Magyarországra kiküldött megfigyelők, úgy látszik, valami utasítást kaptak, hogy figyeljék meg a Bécsben időző 16 Iratok, II. 595—596. 1. 17 Kab. A. 765/1806. 18 Kab. A. 795/1806. «.. . in dem Falle niehts wirken könne, wenn, wie es höchstwalirscheiiilich ist, die Oeffnung der Briefe auf Anordnimg des Palatins geschehe.» 19 Kab. A. 1087/1806. Valószínűleg Markovich Ferenc, a 34. sz. gyalogezred főhadnagya.