Domanovszky Sándor: József nádor élete I. második rész (1944)
Az 1807. évi országgyűlés
ós a bányakamarának a magyar kamara alá rendelésére vonatkozó javaslatait teljesítették volna. Akkor az szép fejedelmi gesztus lett volna, így keserűen, kényszerből kellett a rendek kívánságait teljesíteni. A feliratra adott rezolúcióban a király csak egy kérésnél hivatkozhatott arra, hogy azt már megadta. Ezt is a nádor május 3-i fölterjesztésének köszönhette. Akkor az első királyi válasz után figyelmeztette a nádor a királyt a gabonakivitel fölszabadítására, amelyet már közel egy évtizede annyiszor tett szóvá. A rendek már az új föliratot tárgyalták, amikor ez a kérdés Zichy Károly gróf közbelépésére, Baldacci kedvezőtlen referátuma után elintézésre került, de nem az eredeti alakban, hanem megszorított értelmezéssel. 71 A bányaügynek a magyar kamara alá rendelését ötévi ígérgetés után rendelte el. A 15 és 30 krajcárosok bevonását is kilátásba helyezte, hivatkozva — nem éppen szerencsés kapcsolatban — arra, hogy azok verését a törvényhozás panaszaira, hogy nincs rézpénz, rendelte el. A bányászat fellendítése érdekében már csak a rendek javaslatainál kevósbbé hatékony kedvezményekről szólt. 72 Az egész leirat ebben az alakban szánalmas visszavonulás volt azzal a hanggal szemben, amelyet a császár tanácsadói már az országgyűlés idején e kérdésekben tartott konferenciákon használtak. Tulajdonképen azonban ez a leirat még nem volt a feliratban érintettekre adott érdemleges válasz. Csak azért kapott az országgyűlés egyelőre ily hamar készült leiratot, hogy a rendeket a katonai kérdések elintézésére szólítsák fel, s ezek érdekében használták azt a megértő hangot a rendekkel szemben, amely egyáltalán nem felelt meg annak a fölfogásnak, amely a tárgyalásokról az udvarban uralkodott. Károly főherceg már május 16-án panaszkodott János főhercegnek, hogy Budán „minden rosszul megy, a nádor és néhány fickó mindent elrontanak — és a császár itt szánalmas szerepet játszik". 73 Még meg sem volt 71 Iratok, II. 692—693. 1. 72 A május 28-i leirat: Acta 1807., 58—60. 1. 73 Károly főherceg János főhercegnek máj. 16. János fhg. It. Grácban, Lebensbeschreibung 975. mell. János főherceg nagyon jól megértette a rendek törekvéseit, hogy sérelmeiket a propozíciók előtt akarják elővenni és azt is látta, hogy ez az udvar korábbi elhibázott politikájának következménye. Iratok, II. 731. 1.
