Domanovszky Sándor: József nádor élete I. első rész (Budapest, 1944)

Az ütközőpont

AZ ÁLLAMTANÁCS MAGYARELLENES SZELLEME. 63 Még a francia származású Borié báró, az államtanácsnak az a tagja, aki a magyar érdekek iránt a legmegértobb volt, sem tudott ebből a gondolatkörből kibontakozni. Pedig ő sokszor hangoztatta azt a meggyőződését, hogy a monarchia jövő nagysága egyedül Magyarországtól függ, hogy csak Magyarország erejével érhet el minden más országét meghaladó hatalmat.*^' De ő is veszedelmesnek tartotta az átkos magyar alkotmányosságot és minden alkotmányos törekvés mögött csak rendi önzést látott. Meg volt győződve, hogy az egész nagy állami önállóság egyetlen mozgatója ez az önzés.^" Kevésbbé mély gondolkodású kollégája, Stupan Antal báró államtanácsos még ridegebben vonta le a következtetést s az ilyen néppel szemben más eszközök alkalmazását ajánlotta.^^ Véleményeikben változatlanul a régi gondolkodás tükröződik, de ők már egészen más eszmevilágban élnek. Őket már a felvilágosodás elvei hatják át. A magyar kérdés megítélésében talán épp ez volt káros hatással a jóindulatúakra, mert egészen a racionalizmusnak ós a természetjogi felfogásnak hódoltak; a nemzeti különlegességek iránt kevés érzékük volt s a történeti fejlődés gondolatvilágától teljesen elszakadtak. Őket tehát éppen felvilágosodásuk akadályozta a magyar gondolatmenet megértésében. Az eszmék tisztázódása ós fejlődése általában nem kedvezett a magyar törekvéseknek, A modern államtan XVII. századi úttörői, különösen Becher Joachim és Schröder Vilmos az abszolutizmus gondolatvilágában gyökereztek s az osztrák szellemi fejlődésnek ez az irány adta meg igazi jellegét, a fölvilágosodás csak járulékos vonása volt. Az abszolút uralkodók kegyéből élve, az állami alakulást a „birtokos" fejedelem szemszögéből nézték, néki minden jogot megadtak, a közjogi szabadságokat erősen korlátozták ós a természetjog tanításából is leginkább csak azt vették át, amit a fejedelem érdekében és az ő ellenfelei ellen fölhasználhattak. Az egységes osztrák összEmber Győző: Az egységes monarchia gondolata Mária Terézia korában. (Századok, 1936.) 245. 1. Ember Győző. Magyarország és az államtanács első tagjai. (Századok, 1935.) 581. 1. " U ott 598 ].