Domanovszky Sándor: József nádor élete I. első rész (Budapest, 1944)

A nádor teljhatalmú kormányzása

SZEMREHÁNYÓ LEGFELSŐBB KÉZIRATOK. 451 -eekre, levéllel fordult hozzá, (kérve, ne vegye felszólalását zokon. „A tíz év óta, amióta szerencsém van az államot szolgálni — írta —, megengedte nekem Felséged, hogy kétes esetekben, elyan ügyekben, amelyek nem voltak alkalmasak a nyilvános­ságra, magánúton kérjem utasítását. Megengedte nekem ez alka­lomból, hogy szabadon nyilatkozzam személyekről, az ügyek menetéről stb., hogy olyan ügyekről is elmondjam magánvélemé­nyemet, amelyek nem tartoztak hatáskörömbe, amelyeknél azon­ban, úgy hittem, hogy vélemónyemrael előmozdíthatom az állam javát. Minthogy tudtam, hogy ezek az írások egyedül Felséged kezébe kerülnek, ismételten voltara bátor bennük — a nélkül, hogy a köteles tiszteletről megfeledkeztem volna — az állam szolgáját félretolni és azzal az őszinteséggel szólani, amelyre Felséged kegye hatalmazott föl és az, hogy szerencsés vagyok magamat öccsének nevezhetni. Ezt kegyesen méltóztatott fogadni és ezzel csak felbátorított, hogy bármikor kötelességem szerint így járjak el, és hízelgek magamnak azzal, hogy ily­módon Felségedet néha közelebbről értesíthettem olyan dolgok­ról és személyekről, melyek különben az államügyek tömkelegé­ben eltűntek volna." Kifejezte tehát azt a reményét, hogy a császár belátja ennek előnyét, de azt is, ha levelei a kabineti személyzet kezeibe kerülnek ós a válaszokat idegenek írják vagy leírják, akkor már nem lesz meg a bátorsága, hogy azzal a nyílt­sággal és bizalommal szóljon, mint ahogy azt leveleiben tette.*" December 27-én a király sajátkezű levélben válaszolt. Ez volt az első sajátkezű levele a nádorhoz, amióta Baldacci mel­lette volt. Fölszólította a nádort, hogy ne riadjon vissza magán­levélben értesíteni őt arról, amit csak vele akar közölni. A leve­leit ő olvassa el és az ő dolga, hogy őket fölhasználja. Ha más­nak a tollát veszi igénybe, ez csak olyané, aki hallgatni tud ós ez csak olyan esetekben fog megtörténni, amikor nincs a szol­gálat kárára.®^ A császár levele barátságos volt, de semmi egye­bet nem tartalmazott, és a megszállott pozsonyiak megsegítésé­nek ügye csakhamar kimutatta, hogy a nádor nem élvezi a korábbi bizalmat. ^ ^ Iratok, II. 254—256. 1. , .." í ^ ; ' /V^ Iratok, II. 257. 1. % \ , . r.

Next

/
Thumbnails
Contents