Domanovszky Sándor: József nádor élete I. első rész (Budapest, 1944)
A nádor teljhatalmú kormányzása
november 12-én megszállták Bécset,'** e ámbár az északi megyéken át külön postajáratot állítottak föl, hogy az uralkodóval az érintkezést fenn lehessen tartani," ez már akkor jórészt fennakadt. A nádor tehát november 11-én este értesítette a magyar kamarát és a helytartótanácsot teljhatalmáról, amelyet másnap közzé is tettek.^^ Ezzel az igazgatásban új helyzet állott be. A megszállás a bécsi központi konnányhatóságokkal m^akasztotta az érintkezést. A király mellett működő magyar kormányhatóságot, a kancelláriát Ferenc még november 1-én Pestre rendelte,^^ de ez itt elvesztette munkakörét, helytartótanácsi fölterjesztéseket nem referálhatott, hiszen a helytartótanácsnak a nádor volt az elnöke, akivel a kamara is közvetlenül érintkezett. A kancellária személyzete tehát jórészt elszéledt. A polgári igazgatás egészen a helytartótanácsban összpontosult és megszűnt az a sokszor kárhoztatott állapot, hogy Magyarországnak ez a tulajdonképeni központi kormányhatósága csak egy más kormányhatóságon át, annak véleményével juttathatja fölterjesztéseit a király elé. A magyar kamara kapcsolata a bécsi udvari kamarával, amelynek jelentéseket is tartozik beküldeni, szintén megszakadt. Vérmesen gondolkodó emberek ebben az ország függetlenségének bizonyos érvényestilését láthatták, ámbár ez csak a viszonyok teremtette helyzet volt, amelyből messzebbmenő következtetéseket levonni nem lehetett. A nádort cselekedeteiben nem vezette egyéb, mint hogy az országban, amelynek közjogi különállását mindig tiszteletben tartotta, a nyugalmat és rendet fenntartsa ós azt az ellenséges támadásoktól megvédelmezze. Nemzeti színezetet adott azonban kormányzásának teljhatalma idején, hogy már november 8-án több magyar urat hívott meg maga mellé, hogy ezek neki tanáccsal szolgáljanak.^" Ez az intézkedése az alkotmányos országban megnyugvást keltett, araiál is inkább, mert a meghívottak a nemzeti irányzat Már ll-«röli 12^ére virradó éjjel megjött a hír, hogy a franciáit 11-én, legkésőbb 12-én bevonulnak a fővárosba. 1805. napló. Iratok, II. 304. 1. " 1805. napló. Iratok, II. 306—307. 1. 28 1805. napló, Iratok, II. 304. 1. 2» Iratok, II. 178. 1. •'"» 1805. napló, Iratok, II. 300. 1. , , , i
