Domanovszky Sándor: József nádor élete I. első rész (Budapest, 1944)
Az Új császárság
a kérdésben a megyei munkálatok összbangbahozását, de 1804 deoemboF végén a király elrendelte, hogy országaiban mindaddig ne építsenek utakat, míg a katonai és védelmi szempontok kívánalmait meg nem állapították. Ez a rendelkezés az útépítésnek az utolsó években népszerűvé vált gondolatát fenyegette. Félő volt, hogy a rendelkezés megakaszt minden munkálatot és az érdeklődés is megint lelohad. Már 1805. január 11-én kifejtette tehát, hogy éppen katonai ós védelmi szempontból milyen fontos, hogy ne álljon be fennakadás, de védelmezte a helytartótanács hatáskörét is, amelyet az új rendelet megszorított volna, és azt kérte, rendelje el a király, hogy a magyarországi utak kiépítésére általános országos tervet dolgozzanak ki, amely lehetővé tenné, hogy időnként szükségessé váló vagy fölmerülő helyi munkálatokat ennek az egységes tervnek előírásai szerint végezzék el. Kifejtette, hogy a helyi erőfeszítéseket ez milyen szerencsésen állítaná az egységes terv megvalósításának szolgálatába, míg a kiadott királyi rendelet végrehajtásának csak az utak elhanyagolása és megromlása volna a következménye.**' Ha a császár osztrák tanácsosai meg is hiúsították a nagy reformokat, a nádor munkakedvét ez nem csökkentette, rendszeres tervekkel, lankadatlan buzgalommal dolgozott az ország fokozatos fejlesztésén, amit 1805 elején Pest város szépítése érdekében készült testes elaboratuma is bizonyít. Ezt a kérdést még 1801-ben pendítette meg, de csak 1803 szeptemberében kapott választ fölterjesztésére. 1804 őszén tehát a városi magisztrátust szólította föl, hogy Hild építész bevonásával készítsen tervezetet. Itt is, mint egyéb kérdések megoldásánál, általános szempontok vezették, a fejlődésnek akart irányt szabni, hogy a sok magánvállalkozás az egységes elgondolás ezerinti célszerű ós gyökeres megoldásnak ne állja útját.*^ A tervező munka mellett azonban nap-nap után résen kellett lennie, hogy az országot sérelem ne érje. 1804 végén megint újabb gabonakiviteli tilalmat akartak kivetni. A nádor csak 1804 augusztusában érte el a fönnállott kiviteli tilalom visszavonását, de Zichy Károly gróf kamaraelnök — az 1790—91-i « Iratok, II. 4—9. 1. *• Iratok, II. 63—104. 1., a fölterjesztés csak 1808. júl. 23-án nyert elitttézést.
