Domanovszky Sándor: József nádor élete I. első rész (Budapest, 1944)

Az 1802. évi országgyűlés

az udvari kamara csak 1802 októberében kapta kézhez a krajnai rendek beadványa kapcsán. A javaslatot a kereskedelmi bizottság dolgozta ki, azután leküldték véleményezésre a trieszti kormányzóságnak 09 a belsőausztriai bankális adminisztrációnak, úgy került 1803-ban bizottsági tárgyalásra, majd a cseh-osztrák kancellária és végre az államtanács elé. Ott Somogyi államtanácsos javasolta, hogy kérdezzék meg a nádort. A kérdés eredeti referense Herberstein-Moltke gróf érdemben Magyarország mellett foglalt állást, rámutatott, hogy Magyarországnak milyen nagy hasznára válnék ez a kikötő, míg Krajna alig tudja valamire használni. Csak azért nem nyilatkozott határozottan ebben az értelemben, mert két különböző alkotmányú országról volt szó, a döntés elhalasztását ajánlotta tehát úgy, hogy Fiume tényleg továbbra is Magyarország birtokában maradjon."'^ A nádornak ez esetben Herberstein-Moltke gróf komoly ós méltányos állásfoglalása alapján könnyű dolga volt."*" A birtokkérdésből indult ki, amelyet beható alapossággal dolgozott föl, a bizottsági előadványból hivatkozva arra, hogy Fiume, amikor Krajnához tartozott, sem volt Krajna birtoka, ellenben Mária Terézia privilegiális levele Magyarország tartozékának nevezi. Nagy tárgyilagossággal sorravette a korábbi véleményezők érveit is arról, hogy mi szól a Krajnához és mi a Magyarországhoz csatolás mellett vagy ellen, és megvizsgálta a kérdést az egész monarchia szempontjából. Csak a cseh-osztrák kancelláriának azzal a megjegyzésével szemben ütött meg élesebb hangot, hogy Magyarországnak abból a törekvéséből, hogy magához akarja ragadni Fiumét, az következtethető, hogy ebből lényeges előnyökre számít, ami viszont a belsőausztriai tartományoknak kárt jelentene.^^^ Vájjon — írja — mit használhatna Trieszt mellett Fiume Krajnának, ennek a szegény országnak? Ha -'^ Iratok, I. 620-622. 1. Iratok, I. 622—643. 1. 1803, dec. 4. „... das Bestreben Hungarns, Fiume an sich zu ziehen, die Absicht verrate, daraus wesentliche Vorteile zu ziehen, diese aber ratione inverea dm inaerösterreicMsohen Provinzen entgehen würden, es zu wünschen wäre, dass Fiume auf die schicklichste Art wieder zu Grain geschlagen würde." Iratok^, l 630. 1.