Domanovszky Sándor: József nádor élete I. első rész (Budapest, 1944)

Az 1802. évi országgyűlés

de ez csak múló jelenség volt s az ország ismét visszaesett nyomasztó pénztelenségébe. A kor másik nagy magyar közgazdája, Berzeviczy Gergely nem volt nacionalista, de az ő józan gondolkodását is felháborította az osztrák kormány gazdaságpolitikája és a magyar kívánságok kapcsán azokkal szemben hangoztatott érvek. Rámutatott arra, hogy a magyar földmíves állítólagos lustasága nem faji hiba, hanem a körülmények kényszerű eredménye, hogy intenzívebb művelés és nagyobb szorgalom csak azokon a vidékeken lehetséges, amelyek elég könnyen helyezhetik el terményeiket, így pl. az osztrák határszélen ós a bányavárosok körül, míg az Alföld termékeny vidékén a lakosság pénzforgalom ós ipar híján szegény, ée rossztermósű években az éhhalálnak van kitéve, nomád módon hol • a legnagyobb bőségben, hol a legnagyobb szükségben él."* „Lustaságot ós durvaságot — írta — igazságtalanul vetnek szemünkre. Magyarországon is van vállalkozó kedv, ahol lehet keresni!""^ Fölsorolva, mi mindent hoznak be Ausztriából ós mennyi pénz megy ki érte, megállapította: „ez halálos kár Magyarországra nézve, amelyet természetes termékenység nem ellenvsúlyozhat. Ez az oka a gyér lakosságnak, az ipar hiányának, a forgalom pangásának, a kereset letargikus bénultságának és annak a nomád bőségnek, amelyben a lakosság egy része idegent utánzó hamis kultúrában pazarolja az életet, míg a másik legyőzhetetlen nyomorral küzd ós állati létét is alig tudja fenntartani, aminek hűséges kísérője az eltompult tehetetlenség".^^" Az árait emelkedését és a kamatláb esését sem aktív kereskedelem és a pénz fölhalmozódása idézi elő. Bármilyen mennyiség jöjjön is be, nem marad itt, gyorsan kiszivárog az örökös tartományokba és Bécsben halmozódik föl. így jár karöltve a gazdagság látszatával a legnyomasztóbb szegénység."^ Elszomorodott azon, hogy a közös uralkodó igazságos törekvésével szemben hogyan követnek el mindent, „hogy Magyarországot erőtlen, szegény és nélkülöző állapotban tartsák és hogy terraószetes gazdagságát kapzsi l-l í" De commercio et industria, 5—6. 1. Ungarns Industrie ete. 8—9. 1. De commercio, 16. 1. Ungarns Industrie, 19. 1. De commercio, 18. 1. Ungarns Industrie, 21. 1. De commercio, 40. 1. Ungarns Industrie, 41. 1.