Domanovszky Sándor: József nádor élete I. első rész (Budapest, 1944)

Az 1802. évi országgyűlés

amely egyben az előzmények történeti összefoglalását is tartalmazta (Status actualis etc).*® Ez a munka mély hatással volt a magyar gazdaságpolitikai mentalitás alakulására. Kitűnően jellemezte korának állapotait és világította meg azok keletkezését. Munkája olyan pompás megfogalmazása volt mindannak, ami a lelkekben alaktalanul vajúdott, hogy hosszú időre formába öntötte a magyar panaszokat és kívánságokat. Az elméletileg kitűnően iskolázott Berzeviczy Gergely is néhány év múlva a magyar iparról ós kereskedelemről írt könyvében erősen az ő hatása alatt állott és a vámviszonyokra vonatkozó fejezetét az ő fejtegetései alapján írta meg.*^ Sőt a jozefinista Grellmann is az ő vámismertetését nyomatta le 1802-ben, némi változtatásokkal, főkép a II. Józsefre vonatkozó rósz kihagyásával,** és az 1826-i országgyűlés is az ő munkálatából indult ki a hosszú abszolutizmus után. Skerlecz fogalmazása szerint az osztrák vámpolitika törekvése az, hogy Magyarországon gyárak ne keletkezhessenek és a magyar kereskedőket a külföldi áruk közvetlen forgalmából ki lehessen zárni, kivéve azokat az árukat, amelyek Magyarország belső szükségletének kielégítésére szolgálnak. így a magyar kereskedők csak nagyon kis mértékben tarthattak fenn kapcsolatokat a külfölddel és a külföldi árut is német kereskedők hozták be az országba.*" Ezt a célt a vámpolitika segítségével, a kivitel és bevitel szabályozásával sikerült elérniök. A merkantilizmus elvei szerint minden állam saját termelésének bőséges és olcsó nyersanyaggal való ellátására, másrészt pedig lehetőleg nagy felvevőképességű piacokra törekedett. Magyarország azonban a török hódítás ideje alatt gazdaságilag Status actualis oeeonomiae publicae, opificiorum et manufacturarum, veetigalis tricesimalis, fundi publici et commercialis etc., amelyre a Projectuni legum ismételten hivatkozüc, de sem kiadásra nem került, sem az Orsz. Levéltárban nem maradt fönn. Kézirata megvan a Nemzeti Múzeum Fel. Lad. 668. jelzetű kötetében. Ebből magyar fordítását kiadta Berényi Pál: Skerlecz Miklós báró művei, a Projectum címe alatt. Status actualis címen Berényi kiadásából idézem. De commercio et industria Hungáriáé. (Leutschoviae, 1797.) 41—57. 1. — németül: Ungarns Industrie und Kommerz. (Weimar, 1802.) H. M. G. Grellmann: Statistische Aufklärungen. III. (Göttingen, 1802.) Beytrag zur Geschichte des ungarischen Dreyssigstwesens. 165—186. 1. Status actualis, §. 87. Berényi, 267. 1.