Domanovszky Sándor: József nádor élete I. első rész (Budapest, 1944)
Az 1802. évi országgyűlés
ÚJ IGÉNYEK MAGYARORSZÁGGAL SZEMBEN. 315 ban az arány 1 : 4I/2, Poroszorezágban és Holsteinben 1 : S.*"* Csakhogy a lakosság sűrűsége erősen függ a megélhetési lehetőségektől és ami ezzel szoros kapcsolatban van, a foglalkozások differenciálódásától. Az ipari fejlődés azonban az osztrák örökös tartományokban is, amelyek nem szenvedtek át 150 éves török uralmat — osak Szilézia elveszte után indult meg és akkor a legmesszebbmenő állami támogatást élvezte. Skerlecz Miklós báró zágrábi főispán, a gazdasági regnikoláris deputáció előtt már 1791-ben rámutatott arra, hogy Magyarország akkor ugyanabban a helyzetben volt az örökös tartományokkal szemben, mint azok a XVII. század közepe előtt a nyugati országokkal szemben.*^ Az erősebb differenciálódás ós a népsűrűség rohamosabb emelkedése még a nyugati országokban is csak a harmincéves háború után indult meg és párhuzamosan haladt az állam fokozottabb beavatkozásával a gazdasági életbe. Ez pedig a merkantilizmus kibontakozásához fűződött, amelynek nevezetes fordulópontja Colbert 1664-i francia vámszabályzata volt. Az osztrák örökös tartományokban ez az irányzat csak Mária Terézia korában, Szilézia elvesztésének hatása alatt vált következetessé, de még nagyon kezdetleges eszközökkel törekedett céljai elérésére. Itt nem fejlődtek ki az iparfejlesztésnek azok a finom eszközei, mint Franciaországban s a politika szenvedő felévé Magyarország lett. A bécsi vezetőköröknek nem volt meg a kellő gazdasági látókörük, A kameralizmus Ausztriában az állam jövedelmek szempontjából indult ki s ez szolgáltatta megítélését a kereskedelem irányításához is. Sonnenfels József azt tanította, hogy a belső ós külső kereskedelem vezetésében az a döntő, hogy az előbbi esetben az eladó is ós a vevő is ugyanazon uralkodó alattvalói, az utóbbiban két különböző urallíodó alá tartoznak. A belső forgalmat tehát szabályozhatja a fejedelem, a külsőben A századfordulón író magyarok szerint a népsÜTÜség nálunk négyzetmértföldenként 1777 lélek, Tirolban 1356, Ausztriában, Cseh- és Morvaországban 2641, 2357 ós 2871. (Almásy Pál gróf. Schlözer Staats-Anzeigen 1793. 17, 1.); Berzeviczy Gergely: De eommercio et industria. 2, 1. szerint: 1666. Ezek az adatok az 1787-i összeíráson alapulnak. *^ N. Skerlecz: Projectum legum mothatum in objecto oeconomiae publicae et commercii perferendarum. 51, §. Magyar fordításban kiadta Serényi Pál: Skerlecz Miklós báró művei. (Budapest, 1914.) 197. 1.