Domanovszky Sándor: József nádor élete I. első rész (Budapest, 1944)

Az 1802. évi országgyűlés

ÚJ IGÉNYEK MAGYARORSZÁGGAL SZEMBEN. 315 ban az arány 1 : 4I/2, Poroszorezágban és Holsteinben 1 : S.*"* Csakhogy a lakosság sűrűsége erősen függ a megélhetési lehetőségektől és ami ezzel szoros kapcsolatban van, a foglal­kozások differenciálódásától. Az ipari fejlődés azonban az oszt­rák örökös tartományokban is, amelyek nem szenvedtek át 150 éves török uralmat — osak Szilézia elveszte után indult meg és akkor a legmesszebbmenő állami támogatást élvezte. Skerlecz Miklós báró zágrábi főispán, a gazdasági regnikoláris deputáció előtt már 1791-ben rámutatott arra, hogy Magyarország akkor ugyanabban a helyzetben volt az örökös tartományokkal szem­ben, mint azok a XVII. század közepe előtt a nyugati országok­kal szemben.*^ Az erősebb differenciálódás ós a népsűrűség roha­mosabb emelkedése még a nyugati országokban is csak a harminc­éves háború után indult meg és párhuzamosan haladt az állam fokozottabb beavatkozásával a gazdasági életbe. Ez pedig a merkantilizmus kibontakozásához fűződött, amelynek nevezetes fordulópontja Colbert 1664-i francia vámszabályzata volt. Az osztrák örökös tartományokban ez az irányzat csak Mária Teré­zia korában, Szilézia elvesztésének hatása alatt vált következe­tessé, de még nagyon kezdetleges eszközökkel törekedett céljai elérésére. Itt nem fejlődtek ki az iparfejlesztésnek azok a finom eszközei, mint Franciaországban s a politika szenvedő felévé Magyarország lett. A bécsi vezetőköröknek nem volt meg a kellő gazdasági látókörük, A kameralizmus Ausztriában az állam jövedelmek szempontjából indult ki s ez szolgáltatta megítélését a keres­kedelem irányításához is. Sonnenfels József azt tanította, hogy a belső ós külső kereskedelem vezetésében az a döntő, hogy az előbbi esetben az eladó is ós a vevő is ugyanazon uralkodó alattvalói, az utóbbiban két különböző urallíodó alá tartoznak. A belső forgalmat tehát szabályozhatja a fejedelem, a külsőben A századfordulón író magyarok szerint a népsÜTÜség nálunk négyzet­mértföldenként 1777 lélek, Tirolban 1356, Ausztriában, Cseh- és Morvaország­ban 2641, 2357 ós 2871. (Almásy Pál gróf. Schlözer Staats-Anzeigen 1793. 17, 1.); Berzeviczy Gergely: De eommercio et industria. 2, 1. szerint: 1666. Ezek az adatok az 1787-i összeíráson alapulnak. *^ N. Skerlecz: Projectum legum mothatum in objecto oeconomiae publi­cae et commercii perferendarum. 51, §. Magyar fordításban kiadta Serényi Pál: Skerlecz Miklós báró művei. (Budapest, 1914.) 197. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents