Domanovszky Sándor: József nádor élete I. első rész (Budapest, 1944)

Az alkotmányosság útján

Jónak mondja nagyjában a paraszt hangulatát is, minthogy az úrbérrendezés a jobbágynak „nagyon jó megélhetést bizto­sított". Hangulata tehát csak ott rossz, ahol a földesúr törvény­telenül nyomja és a községi jegyző ós zugügyvéd izgatja. Mint­hogy azonban a földműves előadások és újságok révén sokat tanult és gondolkodóbbá lett, nagy fontosságot tulajdonított a falusi tanítók megválogatásának s a nép nyelvén megjelenő újságok cenzúrájának. Ámbár a parasztságtól Sándor Lipót főherceg sem tartott, József nádor róla is rokonszenvesebben emlékezett meg.®^ A legkedvezőtlenebb képet talán a hivatalnok osztályról festette, amelynél az ügybuzgalom és a szorgalom hiányát ki­fogásolta. Ezért a napidíjasok egész seregét kell alkalmazni, hogy helyettük a munkát elvégezzék. Szemükre vetette azt is, hogy nem titoktartók. Ebben csak a magyar bírói kar kivétel, amely szentül őrzi a titkot. Az utasítások korszerű átdolgozá­sával szeretett volna segíteni a bajon, hogy a tisztviselők meg­felelő aktivitásra fogassanak.®* A nagy ellentét Sándor I^ipót ós József nádor jelentésének második részében van. Sándor I^ipót célja az volt, hogy az ural­kodónak javaslatokat tegyen, hogyan lehetne a „rossz szelle­met", amely az egész országot hatalmába kerítette, kiirtani; József nádoré, hogy a jó szellem fenntartására országgyűlést kell összehívni. Előre megmondta, hogy az országgyűlés külön­böző, többé vagy kevésbbé indokolt kívánsággal ós panasszal fog előállni, de nyíltan megmondta azt is, hogy ezt a jogot meg kell hagyni a rendeknek, amint minden eddigi országgyűlésen gyakorolták azt. Az országgyűlési tárgyalások meggyorsítása és megköimyítése érdekében azonban azt ajánlotta a királynak, orvosoljon néhány panaszt még az országgyűlés megnyitása előtt. A négy legfontosabb óhajként Dalmáciának Magyar­országhoz csatolását, a tanügy megjavítását, egy eltörölt rend­nek oktatói minőségben való visszaállítását ós a kereskedelem föllendítését meg a gabonakivitel szabaddátételét javasolta. Ezeket tekintette a rendek legfontosabb kívánságainak; telje­" Iratok, I. 405. 1. Mályusz id. mű. 820. 1. Iratok, I. 405—406. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents