Domanovszky Sándor: József nádor élete I. első rész (Budapest, 1944)

Világpolitika és családalapítás

A NÁDOR VONZALMA KATALIN NAGVHERCEGNŐHÖZ 261 ságot, amely az osztrák szövetség állandó bázisát teremthette volna meg. Szapárynak az tünt föl leginkább, hogy a főherceg, aki őszinte volt vele szemben, Katalin nagyhercegnőről mindent eltitkolt előtte."* Éppen ez a titkolózás volt a nádor érzelmeinek legbiztosabb árulója. De — úgy látszik — a főherceg elejétől fogva nem bízott benne, hogy nőül vehesse elhalt felesége bugát. Bizonyára ismerte az egyházjogi akadályokat, amelyeket a görög egyház különös szigorúsággal gödített eléje."'' Nem mert tehát előhozakodni érzelmeivel, de elnémítani sera tudta azokat s legalább élvezni akarta a helyzet ártatlan örömeit, amíg lehet. Szokatlan titkolózásának is ez lehetett az oka: félt, hogy álomvilágának gyengéd szövedékét durva kezek széjjeltéphetnék. E részben két oldalról is fenyegette veszély, az ifjú cári pár részéről, amely az Amália hercegnővel kötendő házasságot óhajtotta, és a diplomácia részéről. Osztrák részről már elejétől fogva bizonyos félelemmel látták, hogy a nádor inkább az anyacárnéhoz és környezetéhez vonzódik. Hiába iparkodott a főherceg meghatározott napi életrenddel egyensúlyban tartani magát az ellentétes orosz udvari csoportok közt, minthogy mindenki figyelte, a tényállást hamar észrevették. A dél a cárnak volt szentelve. Az ő asztalánál ebédelt a főherceg. Az első napokban, az uralkodó gyengélkedése idején, amikor a cár nem jelent meg az asztalnál, ebéd után szobájában kereste őt fel, tudakozódva állapotáról. Ilyenkor zavartalanul, négyszemközt beszélgethetett vele. A cár teljes nyíltsággal beszélt politikai ügyekről is,"" úgyhogy a nádor elég kimerítő jelentéseket küldhetett a kérdésekről, amelyek a cárt foglalkoztatták, és politikai inézeteiről.*" Az este viszont az özvegy cárnénak volt fönntartva, sőt egyes esetekben ott is ebéSzapáry idézett ápr. 2. és ápr. 26. jelenítése. Sammell). 61. Szapáry ápr. 2. jelentése. Hudelist ápr. 5. jelentése. Bussl. Rel. 1803. I. szerint: „Son Altesse Royale ayajit choisi le moment apres le diner pour venir s'inforaner de l'état <ie sa santé, il en est résulté un téte-á-téte presque journalier qui ooonmence k deveniT un habitude et qui ne laisse que de donner déjá un peu de Jalousie." »1 Iratok, I. 588-591. 1.