Domanovszky Sándor: József nádor élete I. első rész (Budapest, 1944)

Világpolitika és családalapítás

VILÁGPOLITIKA ÉS CSALÁDALAPÍTÁS. József főherceget magyarországi küldetése kivetette a világpolitikából, amellyel 1794-ben a belgiumi események kapcsán ismerkedett meg. Azok után a szerény keretek közt lefolyt hadműveletek után, amelyekben ott résztvett, elég várotlanul és hirtelen lényeges fordulat következett be. Hat héttel távozása után Belgiumból Jourdan és Pichegru forradalmi seregei Bruxellesben egyesültek. Ez sokkal többet jelentett, mint Belgium elvesztése. Eddig a forradalmi Franciaország az emigránsokat támogató udvarok ellen hadakozott, de az eredmény, amelyet ebben az évben elért, hogy seregei a Rajnáig nyomultak előre és télen Hollandiát is megszállták, sokkal vakmerőbb terveket ébresztett a párizsi kormányban. Most már a forradalom vívmányait és szellemét akarták átültetni Európa többi országaiba: a népeket forradalmasítani, ami hódító törekvéseknek adott tápot. Röviddel a belgiumi roham megindulása után Robespierre is megbukott s a direktórium méltán hivatkozhatott arra, hogy a Sansculotte hatalmát megtörte, hogy tehát a forradalom nem akarja a csőcselék uralmát rendszeresíteni. Hogy azonban a direktórium expanzió tekintetében veszedelmesebb, mint a terror urai voltak, csak az 1796-ban a fiatal Bonaperte vezetésével Itáliában megindított hadjárat mutatta meg. József főherceg nádorrá választása idején a császári sereg nem sok szerencsével, de még mindig jó reménnyel folytatta a harcot Lombardiáért, csak 1797 elején fordult a helyzet veszedelmesre, amikor Napoleon seregei Itáliából Bécs felé meneteltek. A campoformiói béke csak pillanatnyilag oldotta föl az ellentéteket, de a francia vezetés alatt fölburjánzó köztársaságok európaszerte nagy mozgolódást keltettek és elsősorban a Habsburg-monarchiát kényszerítettók veszedelembe jutott létérdekei védelmére., j • ;