Domanovszky Sándor: József nádor élete I. első rész (Budapest, 1944)
A nádorválasztás
Bármily kellemetlen volt i& tehát József főhercegre nózve az, hogy megválaszttatásának siettetése érdekében a királynál szót emeljen, kénytelen volt vele. Közölnie kellett Ferenc császárral, hogy a Schlosshofba eléje járuló követség esetleg szóvátehetné a választást, a rendek esetleg még föl is írnának, ami pedig a legfontosabb volt, hogy mindenkinek egybehangzó véleménye szerint a halogatás nagyon ártana a szubszídium ügyének. November 7-én és 8-án két egymásután elküldött levélben kérte tehát a királyt, változtassa meg a tárgyalások rendjét és tűzze ki a nádorválasztást mindjárt a királyi prepozíciók fölolvasását követ.ő pontnak.^* Levelei meg is győzték az uralkodót, úgyhogy az még november 8-án Neuberggel, a kabinetiroda igazgatójával küldte le Pozsonyba a megváltoztatott munkarendet, amelyben a nádorválasztás mindjárt a propozíciók fölolvasása után szerepelt."'^ Ferenc császár akkor már belátta, hogy a hangulat érdekében el kell titkolni azt, hogy nem elejétől fogva tervezték így a dolgot. Ugyancsak 8-án Balogh Péter a tiszai, Almásy Ignác a dunai megyék nevében biztosította a főherceget, hogy a megelőző pusztán formális üléseken nem fognak kifogást emelni elnöklése ellen. A főherceg személyes közbelépésének tehát sikerült a konfliktust a tizenkettedik órában elhárítania. Másnap, 9-én az országgyűlés már ülést tartott. A felső táblán a főherceg egyszerűen elfoglalta az elnöki széket, megosztva azt a prímással. Ez ellen csak az alsó táblán történt néhány rövid fölszólalás, érdemileg azonban az alsó tábla sem foglalkozott ezzel az üggyel. Csak hangoztatták óhajtásukat, hogy a főherceget nádorrá választhassák, és megköszönték közbenjárását, hogy megszerezte ehhez a király hozzájárulását. A november 9-i ülések föladata különben is csak a király elé küldendő követek megválasztása volt.^^ Az első érdemleges ülést a legünnepélyesebb formában, november 12-én tartották. Ezen kellett a nádorválasztásnak is megtörténnie. Izdenczynek, aki ez alkalommal ismét vereséget Iratok, I. 122-127. 1. Iratok, I, 127. I. U. ott és Diarium 1796., 5-10. 1.
