Domanovszky Sándor: József nádor élete I. első rész (Budapest, 1944)
A nádorválasztás
természetesen ezt is pótlólag terjesztette elő, amire Izdenczy ismét szenvedélyesen kelt ki ez ellen a hatóság ellen. Különös kegynek tekintette a király ígéretét, hogy a nádorságot a helytartóra ruházza. „Megfoghatatlan — így kiáltott föl —, hogy a magyar rendek azért, hogy néhány nappal előbb kapjanak nádort, kevésbbé buzgón hordják szívükön és teljesítsék kötelességeiket Isten, királyuk, a haza, a vallás, valamint életük és vagyonuk biztonsága iránt. Én legalább — folytatja — egy oly tiszteletreméltó nemzetnek, mint a magyar, nem mernék ilyet fölróni." Mégis ez az akta már egy lépéssel közelebb hozta a megoldást. Vogl államtanácsos és Zinzendorf Károly gróf államminiszter már úgy vélekedőt, ha egyszer a király hozzájárult a nádorság betöltéséhez, akkor mellékes, hogy ez az országgyűlés elején vagy végén történik-e meg, sőt csak előnyösen hathat a hangulatra, ha a választást mindjárt a diéta elején ejtik meg, míg a halogatásból semmi haszon sem várható. Kolowrat Lipót gróf államminiszter is a mellett volt, ha több megye is kérné a választást, akkor a király járuljon hozzá.^* A rendek november elején már Pozsonyban gyülekeztek, s 0 nádorválasztás ügyében az udvari álláspont még mindig éles ellentétben állott a nemzetével. A követek ugyanis majdnem minden megyéből azt az utasítást hozták magukkal, hogy József főhercegei kandidálás néllcül kiáltsák ki nádorrá. Izdenczy már néhány nappal a megnyitás előtt szintén Pozsonyban volt és iparkodott tájékozódni. A legjobb információkat a fecsegő Abaffy Ferenctől kapta. Tőle értesült arról is, hogy a mielőbbi nádorválasztást a r^dek egy alaki kérdés fölvetésével akarják kierőszakolni. A törvény értelmében a nádor távollétében a felső táblán az országbírónak kellett elnökölni. Minthogy a főherceg még nem volt nádorrá megválasztva, a rendek és a mágnások nem tartották lehetségesnek, hogy a felső tábla üléseit ő vezesse. Ezt a véleményt hangoztatta Izdenczy nagy megbotrádíozására a prímás is. Végh Péter országbírót viszont súlyos betegsége akadályozta a megjelenésben. A méltóságok sorrendjében tehát csak arról lehetett szó, hogy Erdődy János gróf horvát bán vagy Majláth József gróf tárnokmester St, R. 3740/1796.
