Domanovszky Sándor: József nádor élete I. első rész (Budapest, 1944)

A helytartó

AZ EGYETEM ÁTHELYEZÉZE. 201 nekkel festették az ifjúság erkölcstelenségét és követelték, hogy az egyetemet helyezzék kisebb, csendes városba és alkossanak új tanulmányi rendet.** E mozgolódás ellensúlyozására természetesen Pest városa is megtett mindent. Ellenérveit az áthelyezést sürgetőkkel szemben ki is nyomatta. Hiába hivatkozott azonban arra, hogy az egyetem elvitelével a város kereskedelme ós ipara ismét hanyatlásnak indulna, hogy az egyetemért a város és polgárai nagy áldozatokat hoztak és áthelyezése a polgárság helyzetét megrendítené, hogy téves az az érv, hogy a legtöbb egyetem kis helyen működik, mert Németországban is csak azért van sok kis városnak is egyeteme, mert nagyobb város nem volt az illető fejedelemségben, hogy a művelődéshez szükséges milieu csak a nagyobb városban van meg;^" a közvélemény általában Pest ellen foglalt állást. Ezt az álláspontot képviselték a püspökök, a konzervatív rendek, a köznemesség többsége is. Az ügyet 1795. október 23-án a főherceg elnöklete alatt tárgyalta a tanulmányi tanács. Ott Véza Gábor, az orvosi kar igazgatója terjesztette még elő karának azt a kérését, hogy az orvosi kart mindaddig ne helyeztessék át, míg Esztergomban a szükséges új intézeteket föl nem építik, mert kémiai és anatómiai intézet, botanikus kert ott nincs, sem olyan kórház, amelyben a hallgatók a negyedik évben az új tanulmányi rend szerint a szükséges gyakorlatot megszerezhetnék. A tanulmányi tanács azonban annyira a közhangulat hatása alatt állott, hogy elhatározta az egyetem Esztergomba helyezését, az új tanulmányi rend kidolgozását, a vallásos szellem erősítésére több oktatórend visszaállítását és kívánta a gyanús tanárok elmozdítását is.** Az áthelyezés ellen osak Podmaniczky József báró és Barkóczy Ferenc gróf helytartótanácsosok nyújtottak be különvéleményt." A főherceg ebben az ügyben is csak a közhangulat tolmácsa maradt. A fölterjesztést a tanulmányi tanács intézte a királyhoz. Az elnöklő királyi helytartó csak a határozatok pontjait írta össze magának, amelyek alapján valószínűleg szóbeli elő^ Iratok, I. 61—64. 1. Iratok, I. 62. 1. Iratok, 1. 64. 1. »7 Iratok, I. 65. 1. 4,