Domanovszky Sándor: József nádor élete I. első rész (Budapest, 1944)
A helytartó
A ZEMPLÉNI VIZSGÁLAT. 193 sok gyermeket nemzenek és haszontalanságokra költik az ország pénzét.*" Sztáray Kristóf gróf szidta Fei-encet ós a osászárnét, és azt hangoztatta, hogy a király mitsem ér, mert nem tart olyan kihallgatásokat, mint amilyeneket II. József tartott.*® Bernáth László főjegyző a megyei közgyűlésen, amikor a királyhoz tervezett fölirat szövegét fölolvasták, azt javasolta, hagyják ki a „humillimi, perpetuoque fideles subditi" szavakat. Rhédey Lajos, amikor katonaságot akartak szállásolni a megyébe, el akarta tiltani bevonulásukat, majd azt vetette föl, hogy hozza minden paraszt a nála elszállásolt katona fejét a megyeházára.*^ Boronkay Zsigmond szolgabíró és Szentmarjay Imre meg akarták akadályozni a toborzókat munkájukban,*^ Szemere Albert pedig 1795-ben a szubszídium kivetésekor infámisnak nevezett mindenkit, aki országgyűlés nélkül ad szubszídiumot, de azt is, aki azt követeli."" E jelenségek érthetők voltak Zemplénben, mert hiszen a megye vezetői is ilyen nézeteket vallottak. Orczy József báró főispán Szirmay László alispánt, mert ez a megyei „jakobinusokat" följelentette, a következő restauráción kibuktatta tisztéből." Bernáth alispán, amikor 1790-ben az esküről volt szó, Füzesséry Mihályt ki akarta dobni az ablakon, mert megtagadta az esküszöveg aláírását." Amikor pedig 1794-ben a megye állást foglalt Martinovicsók elfogatása ellen, a közgyűlésen Sztáray Kristóf gróf mondott izgató beszédet."^ Mindez a burjánzó heveskedés még az 1790-i nemzeti mozgalom kihangzása volt. Csak Szirmay Pálról mondtak olyat, hogy lázonyi parasztjait feltett kalappal, pipázva gyűjtötte maga köré és úgy magyarázta nekik az egyenlőséget, aminek csattanója azonban szintén az volt, hogy nemesek és parasztok " Iratok, I. 137. 1. ' - . *« Iratok, I. 160. 1. *' Iratok, I. 157. 1. ' '^^^ - : : / Iratok, I. 133. 1. Iratok, I. 132. és 156. 1. . . ^ Iratok, I. 78. 1. Iratok, I. 151. 1. . Iratok, I. 152. 1. . • •^' Iratok, I. 143. 1. Domanovszky Sándor: .Tó/.scf nádor élete I. 13