Domanovszky Sándor: József nádor élete I. első rész (Budapest, 1944)

A helytartó

VIZSGÁLAT ÁRADAT. 189 vagy legalább is kevesebb port felvert ügyben. A reakció tehát berendezkedett móg jóval a helytartó megérkezése előtt ós sietett ütni a vasat, hogy a könnyű győzelmet valahogy ki ne csavarhiassák a kezéből. Ferenc császár akkor már meg volt nyerve e terveknek s bizalmas beszélgetésben úgy nyilatkozott, liog>- Orczy báró kompromittálva van, hogy Spissichet talán fejvesztésre fogják ítélni, sőt fel szándékozott lépni Kant filozófiájának tanítása ellen is.""^ Éppen az új királyi helytartó kinevezése idején is egy forradalmi terv foglalkoztatta a hatóságokat. Teleki Sándor gróf fiskálisa, Bíró László ugyanis július 13-án följelentést tett Szöllős-Végardón, Ugocsa megyében, hogy a jalíobinusok július 16-ikáról 17-re menő éjtszaka végrehajtják Magyarországon a forradalmat. Orlandini kamarai titkár ezt mindjárt jelentette Colloredo grófnak, a főispán peidig a helytartótanácsnak, ahonnan még Haller gróf küldte föl az ügyet a kancelláriába. Szerencsére, mire az ügy július 23-án Bécsbe ért, a veszedehnes terminus elmúlt & másnap már megérkezett Haller új jelentése Í8, hogy sehol semmi gyanúsat nem tapasztaltak és mindenütt nyugalom van. A k^őbbi vizsgálat mutatta ki, hogy a nagybányai piacon Bíró két lengyellel találkozott, akiktől megkérdezte, hogy mit csinálnak. A lengyel erre azt felelte, hogy majd Trattner pesti kalendáriumából megtudja, hogy miben utaznak. Ebből következtetett Bíró a forradalomra. Ilyen haszontalanSágokkal foglalkoztatták akkor a hatóságokat, s az efféle ügyek megjárták a legfelsőbb fórumokat, az államtanácsot is ós izgalomban tartották Ferenc császárt.^' Móg ugyanabban a hónapban egy a szatmárnémeti városbíróhoz intézett fölhívás, hogy hivatalos hatalmával mozdítsa elő a francia alkotmány bevezetését,''* majd augusztus közepén egy másik följelentés, hogy valami Neuherr József az uralkodó életére tör,-'' kerültek a császár elé. " Zinzendorf naplója 1795. szept. 5. Az ügyre vonatkozólag v. ö. Vertr. A. fasc. 41. no. 3—6., 12.; St. R. 1795: 2584., 2592., 3080. és 3633. -* St. R. 1795 : 2682., 2902. és 3080. ^ Vertr. A. fasc. 41. no. 9.