Domanovszky Sándor: József nádor élete I. első rész (Budapest, 1944)

Az új környezet

REFOHMÄTUS PÁIÍT KS ILLUMINATUSOK. 157 királyi hatalomnak korlátai vannak és minden beavatkozást a szerintük korlátlan felségjogok gyakorlásába megengedhetetlenn^ és forradalmi cselekvénynek tekintettek. A szuperarisztokratikus liga gondolata ugyan az udvarban nem vált jelszóvá, de annál inkább divatba jött egy másik bizalmatlanságot ós ellenszenvet kifejező megjelölés az ellenzékre: a református párt. Ennek kétségtelenül az volt az oka, hogy a felsőtiszaiakat gyűlölték leginkább és tudták, hogy ott a lakosság református. De volt egy másik oka is. Izdenczy a magyar nyelv érvényesítésére irányuló küzdelmet azzal az állítással akarta meghiúsítani, hogy Magyarország lakosságának csak negyedrésze beszél magyarul, főkép a reformátusok, akik, ha megkérdezik őket, ,,magyar hitűek"-nek vallják magukat.*^' A „reformierte Partei" kifejezésben benne volt a megvetés a parlagias köznemes, az eretnek ó? a nemzeti nyelvét beszélő. Eákóczi-szellemű magyar iránt. És a francia események hatása alatt volt még egy jelszó, amellyel ellenszenvet lehetett kelteni: az illuminatus, amelyet sokszor összekevertek a szabadkőművessel. Hoffmann a „Babel"ben a porosz-magyar kapcsolatokat is szabadkőműves üzelmeknek nevezte^^'^ s Bécsben általában nem tudtak a nemzeti és alkotmányos mozgalom ós az illuminatiznms közt különbséget tenni. A francia események hatása alatt illuminatus veszedelmekkel külföldről is sokat rémítgették az udvart. Marie Antoinette, a francia királynő már 1790 augusztusában figyelmeztette IL Lipótot, hogy a szabadkőművesektől óvakodjék, mert azok mindenütt a forradalom előkészítésén dolgoznak.'-* Ez a figyelmeztetés osak egy hónappal később történt, hogy Sonnenfels ajánlatot tett I^ipótnak, hogy egy új általános alkotmány tervezetét dolgozná ki.'"^ De alkotmánytervezetet, nyújtott be az illuminatus érzelmű Riedel András báró is, aki ajánlatához A számarányra vonatkozó ré^zt Izdenczy majdnem valamennyi, a magyar nyelv ügyében adott votumában hangoztatta. A kálvinista kapcsolatokra V. ö. Szekfű Gyula: Iratok a magyar államnyelv kérdésének történetéhez, 170. 1. i^-"* (Hoffmann) Babel. Fragmente über die jetzigen politischen Angelegenheiten in Ungarn. (Gedruckt im römischen Reiche. 1790.). Főleg 30—42. 1. Brunner: Mysterien, 516. 1. A levél 1790. aug. 17.-röl kelt. i"' Vertr. A. iaac. 26. no. 16. Maga az alkotmányterv u. ott, no. 17.