Domanovszky Sándor: József nádor élete I. első rész (Budapest, 1944)
Az új környezet
az országgyűlés elé, amelyet a tiszaiak évente kívánnak összehívni, A rendek a közjavakat is maguk kívánják igazgatni, •különösen a vámpolitikát és a bányaügyet, de a postát is ós kezükbe akarják venni az ifjúság nevelését is. Tisztviselőül csak magyar nemest akarnak elfogadni. A királyt kötelezték, hog>^ idegen nyelvet az országban nem vezethet be, tehát a magyar nyelv jogainak is érvényt szereznek." „Szisztéma" ez, amilyent Bécsben már régóta sürgettek, de homlokegyenest az ellenkezője annak, amit ott kívántak, nem a magyar alkotmánynak az osztrák viszonyokhoz való alkalmazása, hanem a nemzeti álláspontnak — még a legtitkosabb vágyaknak is — tökéletes, jól átgondolt kielégítése, a Pragmatica Sanctio elismerése mellett a personalis unió elvének érvé nyesítése. Még az adott viszonyok mellett, a II, József rendszerének összeomlása után fölburjánzott remények közt is túlfeszített kívánság, amelyet csak a francia forradalom eseményeiről érkező hírek — a Moniteurt, a hivatalos francia lapot, akkor nagyon sokan járatták**^ — és a monarchiának különösen Porosz- és Törökország felé igen kedvezőtlen politikai helyzete magyaráznak.®^ Programmnak nagyon szép volt, de követelésnek, főkép hitlevélnek olyan uralkodóval szemben, aki eise pillanattól kezdve hangoztatta és kimutatta alkotmányos hajlandóságát, végzetes taktikai hiba, amely az udvar régi urainak jó alkalmat adott a magyarellenes hangulat újabb felszítására. II, Lipótot kétségtelenül nagyon felháborította, hogy a végrehajtó hatalmat úgyszólva ki akarták venni a kezéből és egészen meg akarták fosztani felségjogaitól, nemcsak a nevelésügy elvonásával, hanem hogy még a rezervátákat: a bánya- és a vámügyet, valamint a postát is a rendek hatáskörébe tartozónak kívánták minősíteni. Éppen ez volt az a pont, amely iránt Izdenczy is a legérzékenyebb volt. Nem is halasztott el semmi alkalmat, hogy a királyt az országgyűlés ellen hangolja. Akkor jelentette meg az Irrthümert. Grossing és testvére, Grossing " Marczali id. mü, II. 19—32. 1. **** Eckhart Sándor: A francia forradalom eszméi Magyarországon. 101. 1Marczali: id. mű, 1. 237—272. 1,