Domanovszky Sándor: József nádor élete I. első rész (Budapest, 1944)

Az új környezet

az országgyűlés elé, amelyet a tiszaiak évente kívánnak össze­hívni, A rendek a közjavakat is maguk kívánják igazgatni, •különösen a vámpolitikát és a bányaügyet, de a postát is ós kezükbe akarják venni az ifjúság nevelését is. Tisztviselőül csak magyar nemest akarnak elfogadni. A királyt kötelezték, hog>^ idegen nyelvet az országban nem vezethet be, tehát a magyar nyelv jogainak is érvényt szereznek." „Szisztéma" ez, amilyent Bécsben már régóta sürgettek, de homlokegyenest az ellenkezője annak, amit ott kívántak, nem a magyar alkotmánynak az osztrák viszonyokhoz való alkal­mazása, hanem a nemzeti álláspontnak — még a legtitkosabb vágyaknak is — tökéletes, jól átgondolt kielégítése, a Pragma­tica Sanctio elismerése mellett a personalis unió elvének érvé nyesítése. Még az adott viszonyok mellett, a II, József rend­szerének összeomlása után fölburjánzott remények közt is túl­feszített kívánság, amelyet csak a francia forradalom esemé­nyeiről érkező hírek — a Moniteurt, a hivatalos francia lapot, akkor nagyon sokan járatták**^ — és a monarchiának különö­sen Porosz- és Törökország felé igen kedvezőtlen politikai hely­zete magyaráznak.®^ Programmnak nagyon szép volt, de köve­telésnek, főkép hitlevélnek olyan uralkodóval szemben, aki eise pillanattól kezdve hangoztatta és kimutatta alkotmányos haj­landóságát, végzetes taktikai hiba, amely az udvar régi urai­nak jó alkalmat adott a magyarellenes hangulat újabb fel­szítására. II, Lipótot kétségtelenül nagyon felháborította, hogy a végrehajtó hatalmat úgyszólva ki akarták venni a kezéből és egészen meg akarták fosztani felségjogaitól, nemcsak a nevelés­ügy elvonásával, hanem hogy még a rezervátákat: a bánya- és a vámügyet, valamint a postát is a rendek hatáskörébe tartozó­nak kívánták minősíteni. Éppen ez volt az a pont, amely iránt Izdenczy is a legérzékenyebb volt. Nem is halasztott el semmi alkalmat, hogy a királyt az országgyűlés ellen hangolja. Akkor jelentette meg az Irrthümert. Grossing és testvére, Grossing " Marczali id. mü, II. 19—32. 1. **** Eckhart Sándor: A francia forradalom eszméi Magyarországon. 101. 1­Marczali: id. mű, 1. 237—272. 1,

Next

/
Thumbnails
Contents