Domanovszky Sándor: József nádor élete I. első rész (Budapest, 1944)

Az új környezet

II. Lipót, aki nem szerette II. József erőszakos eszközeit, az országgyűlési ellenzék túlzásaival szemben szívesen vette a racionalista jozefinus iratokat és íróiknak bőséges évdíjakat biztosított. Ezek a jozefinista írók, különösen a fizetettek, sokszor igen távol állottak a nemzeti érzéstől, de éppen ezért többnyire^ igen éles válaszokat is kaptak. A legnagyobb visszatetszést Izdenczy „Irrthümer"-je keltette. Cáfolói közt a legjobb volt az idealista Batthyány Alajos gróf röpirata. Batthyány meggyőződéses aufklärista volt s a hitlevéltervezettel szemben II. Lipótnak fogta pártját, — Izdenczyt mégis kíméletlenül támadta. Másfélszázlápos válasziratának, á „Tausend und ein Irrthura"-nak^*' minden bekezdése azzal kezdődött: „Es ist ein Irrthum" s minden ilyen bekezdés Izdenczy röpiratának egy tévedését pellengérezte ki. Igen szellemesen válaszolt az államtanácsosnak a piai'ista Horányi Elek is,-' míg a Peleskei nótárius szerzője, Gvadányi, tréfás modorában szólt hozzá a röpirathoz.^^ A sok komolytalan irat mellett azonban komolyak is készültek. Koppi Károly piarista egyetemi tanár a koronázás jelentőségét fejtegette,^" kollégája, Barles Béla pedig, egykor Sonnenfels tanítványa a bécsi egyetemen, az angol alkotmányról, a magyar és angol alkotmány párhuzamáról és szintén a koronázásról értekezett. Gondolkodás, érzelmek és világnézet tekintetében tehát zavaros összevisszaság keletkezett. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagynunk, hogy az új ideák elterjedését lényegesen előmozdította II. József határozott kiállisa mellettük. A császárnak volt sok jó újítása, aminek sokan — tömegek — jelen^ Tausend und ein Irrthum des Verfassers der ungarischen Irrthümer. (1791.) 150. 1. " Elutherii Pannonii mirabilia fata dum in metropoli Austriae famod dtio libelU Babel et Ninive in lucem venissent. Cum m)tis Joannis Pantopholii. (1791.) XVI +291. 1. A mostan folyó országgyűlésnek satyrico-critice való leírása. (1791.) VIII. -r 290. 1. lus electionis qimidam ab Hungaris exerdtum. (Vienna«, 1790.) Dissertatio Statistica de potestate exsequente r^gis Angliáé. (1790.) 36. 1.; Conspectus regiminis formae regnorum Angliáé et Hungáriáé. 4-° 12. 1.; Die gewöhnliche Krönungsfeyer der iingarischen Könige und Königinnen. (Peet, 1790.) 63. 1. és magyar fordítása: A magyar királyok és királynék koronáztatásoknak ünneplése. (Pest, 1790.) 69. 1.